![]() |
Április: Kőrösi Csoma Sándor Leonardo Vidor Ferenc |
||||||||
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor Kőrösi Csoma Sándor /1784.03.28. – 1842.04.11./ élete joggal nevezhető legendának vagy legendásnak. Még azt sem tudjuk pontosan, hogy március 28-án, vagy április első napjainak egyikén látta-e meg a napvilágot. De az igazi csoda az, hogy miképpen bírta ki a magányos zarándoklatát az „apostolok lován”, mondhatjuk csak belső erejétől vezéreltetve és hihetetlen nélkülözések közepette. A magyarok őshazájának keresésére indult, de az eredeti elhatározásból a végén a Tibeti Angol Szótár és a Tibeti Nyelvtan lett. Szerendipitás. Ezzel a két művével a tibeti filológia alapjait rakta le és indította útjára, amely nemzetközi berkekben hamarabb talált visszhangra, mint itthon, hazájában.
A 3*3 méteres szobájára, amelyet inkább cellának kellene mondanunk, ma is úgy emlékeznek, hogy egykor itt élt és dolgozott „Szkander bég”. A szoba fűtetlen volt, mert Csomát a kövön rakott tűz füstje zavarta, csípte a szemét és fojtogatta a torkát. Itt ült a birkabőr bundájába burkolózva reggeltől estig tűz nélkül. Alkony után a padlón aludt, a tibeti, örökösnek mondható télben. Ily módon gyűjtötte össze és rendszerezte szótárának mintegy 40 000 szavát. Az emberfeletti munkát minden életrajz írója kiemeli. |
|||||||||
![]() |
|||||||||
Richard Friedenthal: Leonardo
A perspektíva és a matematika bűvöletében él.
|
|||||||||
![]() |
|||||||||
Vidor Ferenc : Tele – semmi A nyolcvanas éveiben járó, eredetileg építész szerző sajátságos stílusjegyekkel megformált összegzést nyújt könyvében életéről. Lírai hangvételben, etimológiai eszmefuttatásokban, mozzanatokban , a lapok bal oldalán saját készítésű fotóival mondja el és egészíti ki mondandóját. Képei, sorai, egész hangvétele a nyugalom erejével hat. Meggyőző anélkül, hogy meggyőző akarna lenni. Letisztult, kiforrott, kikerekedett.
|
|||||||||
![]() |
Május: |
||||||||
Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon.
Az l969.ben született szerző gróf Széchenyi István ükunokája. Szomáliában jött a napvilágra. Édesanyja a sztálini diktatúra elől menekült Magyarországról Nyugatra húszas éveiben. Sok vándorlás után Szomáliából is vissza kellett térniük Németországba, mert ott forradalom tört ki. Tudósítóként járja a világot, több könyvben megírván a „stílusos elszegényedés művészetét.”A szegénység és gazdagság demarkációs vonalát csak keveseknek sikerül áthidalniuk. Még ha meg is történik az átlendülés egyik oldalról a másikra, kísérő jelenségként egyfelől a szégyen, a tehetetlenség, az irigység, az elégedetlenség, másfelől a gőg, a felfuvalkodottság, az elbizakodottság, a lenézés munkál tovább.
|
|||||||||
![]() |
|||||||||
Fritz Riemann:Útmutató asztrológia Könyvfakasztó Bp. 2002 „per astra ad Deum”
|
|||||||||
![]() |
|||||||||
Anthony de Mello: Ébredj tudatára!
Az indiai jezsuita szerzetes világszerte ismert lelkigyakorlatai, imádság szemináriumai, pszichoterápiás kurzusai és írásai révén. Magyarul is mintegy kilenc kötete jelent meg. Elmélkedései meghökkentőek, felkavaróak, a paradoxon erejével hatnak. Megütközést váltott ki magában a katolikus egyházban is a személytelen Istenről vallott nézeteivel. Istenről semmi sem mondható, Isten észlelése forma és kép nélkül, Isten, mint üresség, vagy egyetlen ismerés a nem ismerés gondolatai mélyen érintik és zavarba hozzák az embert. De minden sora következetesen arról szól, hogy a valóságra való ráébredésnél nincs fontosabb, vagy előbbre való dolog az életünkben. A pillanat valóságának, az élet jeleinek felfogása, megértése, észrevétele. A nyüzsgő és harsogó világban a természetbe írt szellemre figyelni a szélsuhogásban, a madárdalban, a vízáradásban, a hó csendben. A szemlélődés folyamatában szabadon átélhetőek az élet áramai, amikor nem akarunk beavatkozni, másítani, ítélkezni, megragadni, birtokolni. A szemlélődés aggodalomtól, szorongástól, kudarctól és depressziótól mentes. A szemlélődésben nem lehet csalódni, nem jár fájdalommal és félelemmel, hanem feltölti az embert a nyugalom erejével, az igazság ragyogásával, a valóság megnyugtató bizonyosságával.
|
|||||||||
![]() |
Június: |
||||||||
A tudatlanság felhője
Egy ismeretlen középkori szertő könyvét tartja kezében az Olvasó, írásának ideje megközelítőleg 1370-90 közé tehető. Aligha deríthető ki bizonyossággal, hogy a szerző karthauzi szerzetes, remete, esetleg falusi parókus lelkész, de talán ez nem is lényeges. Egy ÍRÁSTUDÓ szól a vele hasonívásúakhoz akinek kincse az ihlete, szerepe pedig a megszólítás, a közvetítés. Azok felé, akik „belső indíttatást éreznek Isten valósága felé”, mint írja az első oldalak egyikén. Ugyancsak elöljáróban jegyzi meg, hogy könyvét ne olvassák a lepcses szájúak, a hízelkedők, a rágalmazók, a tudálékosak és a hamis hírek kufárjai A XIV. század a miszticizmus virágkorának mondható. Ám a misztikusok legtöbbje nem érezte szükségét annak, hogy neve fennmaradjon, vagy élményeit közreadja. Főleg azért, mert ezek az élmények nehezen foglalhatók szavakba. A szemlélődés, az írás és publikálás paradox. Nos, egy ilyen paradoxonnak vagyunk tanúi és résztvevői , ha belemélyedünk abba a közel évezrednyi időtávlatban írt elmélkedésekbe Losonczi Gábor kitűnő fordításában. Ráadásul a szerzőnek kerülnie kellett az egyház dogmáival való konfrontálódást is. Nos, ez is egy adalék lehet a névtelenség megőrzéséhez. Ám az írásokból mégis kirajzolódik egy meggyőződéseiben szilárd ember személyisége. Aki ugyan jól tudja, hogy úttalan út vezet az üdvösséghez, amelyet mindenkinek magának kell kitaposnia, de talán ember szeretetből, igazi segítő szándékból mégis megírta útmutatásait. Ezek azután az évszázadok folyamán a kultúra fontos részeivé váltak. Bizonyítja ezt a számtalan fordítás, amely által nem a tűnhettek el az ismeretlenség homályában. Még a 21. századi embernek is segíthetnek eloszlatni a tudatlanság felhőjét. Eleven stílusban és hangvételben ír arról, hogy a „felhő” nem a lég nedveit, a „sötétség” nem a gyertya elfújását követő helyzetet jelenti az ő szóhasználatában, hanem a tudatlanságot, amely elválaszt bennünket Istentől, a valóságtól. Isten adta az embereknek a tudás, a szeretet, a hit képességét és az életidőt, amelyet sokszor teljesen fölösleges, sőt, kártékony dolgokra fecsérlünk. Nincs kétfajta idő, az élet minden lehetősége a megragadott pillanatban rejlik. Miközben az ember halogatással, elodázással, részleges jelenléttel elszalasztja azt. Pedig a kegyelem is hirtelen és a maga idejében érkezik. Ez az áhított, mondhatjuk paradicsomi állapot, amely sem okoskodással, sem képzelgéssel, sem gyötrő látomásokkal, sem beteges ideglázakkal nem adja titkát és erejét. A tudatlanság, a sötétség és felejtés felhője választja el az embert Istentől. A szemlélődés irányul a puszta létre, természetesen kíváncsiságtól, büszkeségtől, hiúságtól és képzelgéstől mentesen. Mintegy szembeállítja a szerző a szemlélődő életet a tevékeny élettel. Ez utóbbit alacsonyabb rendűnek tartván.
Azt, hogy Isten = szeretet, a legnagyobb ateista kételkedők is képesek elfogadni. Persze ettől még érzelmi hangvételeik teljesen hamisak is lehetnek. Jó tudni, hogy a szeretet a tökéletességgel analóg. Jóllehet a szeretetre mindenki érzékeny, még ha nincs is tisztában annak dimenzióival, a tökéletességet jóval kevesebben célozzák meg. De szerzőnk A TÖKÉLETESSÉG TANÍTVÁNYAINAK nevezi a törekvőket, saját magát is beleértvén. Abban a vonatkozásban is, hogy még a bocsánatos bűnöket sem szabad vég nélkül ismételgetni, hiszen akkor az idő és energia meddő futamokat tesz, amely nem térülhet meg. Míg viszont a gyökerestől kitépett bűn helyébe az erény kerül, amely mindenképpen továbblépés a megtorpanásokhoz, vagy főleg az elbukáshoz képest. Az ERÉNY pedig a megfelelő mértékű és rendeltetésű szeretethez csatlakozik, a magatartás
|
|||||||||
![]() |
|||||||||
Drunvalo Melchizédek: Élet a szívben
"Hogyan lépjünk be a szívben lévő szakrális térbe? /Upanisad/ A szívben lévő parányi űr nem csupán metafora, hanem fizikai támasztéka is van. A szívsebészek tudnak a szívben található parányi űrről, amelyet érinteni sem szabad, mert különben az ember meghal é semmiképpen nem támasztható fel.
Ennek a megismerése nem a szokványos információ csere, nem a szokványos kommunikáció. Ez az introvertált kommunikáció, amelyről D. Melchizédek könyve szól, a saját belső világunkra, emlékeinkre, tapasztalatainkra irányul. Az emberi lélekben kódolt ősi bölcsességre vonatkozik. Ennek felidézéséről ír a szerző, utalván a téma rendkívüli fontosságára a technikai civilizáció túlkapásainak korában.
A múlt századi lélektan a közgondolkodás részévé tette a tudattalan lélek működését, az álomélet jelentés teli fontosságát, de a racionális logika és az intuitív intelligencia között mindig tapasztalható valamiféle hasadék. Az úgynevezett nyugati lélektan is foglalkozik azzal, vajon a lélek székhelye a testben, a vérben, vagy a lélegzetben van-e? Melchizédek egyértelműsíti a kérdést: a lélek a tobozmirigyben van, a fej középpontjában. A látás, már mint a világ és önmagunk látása valamiféle külső, elkülönült realitásnak tűnik. Testünk belső szerveinek az érzékelése, észlelése pedig alig lelhető fel a test tudatunk palettáján.
|
|||||||||
| |||||||||
![]() |
Július: Szent Hildegárd Gyógyítás, formával, energiával és fénnyel |
||||||||
Dr. Gottfried Hertzka: So helt Gott (Így gyógyít Isten)
42 éves korának látomása alapján írta a SCI VIAS! első könyvét, amelyben felvázolja a teremtés és megváltás rejtett dimenzióit. A pápa is igazolta karizmáját, amely ebben az időben nagyon fontos volt. Az „Ismerd az utakat!” megnyitja a filozófiai, teológiai, orvosi és pszichológiai könyveinek sorát. Vizionárius írásművei Istentől kapott konkrét feladatok: leírni és továbbadni a csodákat, amelyeket megtapasztalt. Hét évig tartott a Liber divinorum operum /isteni művek könyve/ megírása 1151-58 között. Majd az ezt követő öt év alatt írta meg a Liber vitae meritorum /Könyv az érdemes életről/ című műveket. Ezt követően 1163-71 között születik meg Az ember című írása. De közben versek, énekek, misztériumjátékok, szentek élete, legendái, valamint természettudományos és orvosi témák is születtek látomásai nyomán. |
|||||||||
![]() |
|||||||||
Tenzin Wangyal Rimpocse: Gyógyítás, formával, energiával és fénnyel
A TÉR az űr dimenziója, amelyben a másik négy aktív elem helyezkedik el és működik. Az elemi folyamatok hozzák létre a világegyetemet, tartják fenn és bontják le. Az öt nagy fejezetre tagolt könyv a szentség élményéhez kívánja vinni az olvasót, hogy ezáltal megszentelődhessen. Mivel a modern világban igen-igen elidegenedtünk, eltávolodtunk a szentség élményétől, olykor ez már elérhetetlen messzeségben lévőnek tűnik, sokak által megtagadottságban. Ebben az elmélyülésben nagy segítséget nyújt a könyv kiváló fordítása Urgyen és Jakab Katalin munkája nyomán. |
|||||||||
![]() |
Augusztus: |
||||||||
C.G. Jung: Föld és lélek
A föld és lélek kapcsolatának eme kézzelfoghatóvá tétele a nyugati kultúra számára különösen fontos, ahol az anyag és szellem viszonya eléggé tisztázatlan. A keletiek felfogása szerint az anyag lényegében és végső soron kikristályosodott, megsűrűsödött szellem. Isten, anyag, energia, csak különféle szimbólumok felcserélései, valójában a lét egyazon elveit jelentik. Csak Nyugat teremtett konfliktust a tudomány és vallás között. |
|||||||||
![]() |
|||||||||
Baird T. Spalding: Mesterek élete és tanítása „Halandóságunkon túlmenően halhatatlanságunkra is kell gondolnunk A könyv Baird T. Spalding / 1857 – 1953 / három és fél évig tartó távol-keleti kutató útjáról szól. A 11 főből álló kutatócsoport kapcsolatba került a Himalája nagy Mestereivel, ősi templomaival, amelyek a szent iratokat őrzik és maguk is fordították az ősi krónikákat. Útjuk során megismerték a zord Himalája szélsőséges időjárását és fenséges csendjét, a hegyekben élő haramiákat és vadembereket, de mindenekelőtt az időtlen örökkévalóság élményét. Mindezt a hihetetlen csodás gyógyulások, testen kívüliség, a számunkra egyenlőre ismeretlennek mondható kommunikáció révén. Hasonlíthatjuk a személyiséget az oktáv hangjaihoz is, amelyek a rezonancia elv alapján szólalnak meg.
|
|||||||||
![]() |
Szeptember: |
||||||||
P. Henri Boulard: A szeretet dimenziói
| |||||||||
Sok könyvet írtak már a szeretetről, ezeknek azonban csak kis része képes a szívhez szólni, vagyis sugározni. Sokszor csak kemény, kopogó szavak azok, amelyeknek tanúbizonyságnak kellene lenniük az életszentségről. H. Boulard könyve másképpen szól erről a teológiai kulcseszméről, kulcsfogalomról, a szív eme anyanyelvéről. Mint írja, egész életét a szeretet forradalmának szentelte, hogy a szeretet hullámai elterjedjenek az egész Földön és ehhez munkatársakra van szüksége, akik vele rezonálnak. Deus caritas est, Isten a szeretet. Milyen egyszerűen hangzik, és mégis alig hatol a lelkekbe. Olykor csak üres szavak hangzanak el, amelyek nem tartalmazzák az élet üzenetét,áramát.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a felebaráti szeretet a társadalomban csak kis körben képes érvényesülni. De egyetlen ember megtérítése nagyobb horderejű a Holdra jutásnál. |
|||||||||
![]() |
|||||||||
Dr.Weininger Antal: Az idő partján Jóga és személyiség Tankönyvkiadó 1986. |
|||||||||
"A jóga egyetlen célja a nemtudás megszüntetése.” A jóga szó jelentését meghatározni egy igével vagy főnévvel alig lehetséges, de valójában nem is annyira fontos. |
![]() |
||||||||
Weininger doktor "A keleti jóga" című műve 1939-ben jelent meg és azóta öt kiadást ért meg. "Az idő partján" könyve jóval átfogóbb és terjedelmesebb, mint az előbbi tömör kézikönyv. A négy részre tagolt, Jóga és személyiség alcímet viselő munka hitelesen és közérthetően ismerteti az alapfogalmakat, a hatha jógát,a pránajámát és a rádzsa jógát. Hitelessége nagymértékben a szerző orvosi praxisából fakad. A betegségeknek és a gyógyításnak abból a szemléletéből, amely még ma sem teljesen elfogadott az akadémikus orvostudomány berkeiben. Pedig látható, hogy a spontán és szabad élet, amelyben nincs nyugtalanság, türelmetlenség, félelem, űzöttség, fenyegetettség, időzavar és zaklatottság, szinte nyomokban sem létezik mindennapjainkban. És még lélegezni sem tudunk jól! A modern nyugati élet - amely "jólétinek" próbálja magát definiálni - biológiailag is természetellenes élettempót diktál, megmérgezi a normális életérzésünket, elkanyarít attól, a szellemi elsivárosodásról nem is beszélve. A haszonelvű tudásanyag mennyiségi ballasztja helyett imponderábilis ismereteket kínál Weininger doktor könyve, amely az extrovertált embereknek nem vonzó. Imponderábilis ismeretanyag, a szónak a lemérhetetlen értelmében. A lelki és szellemi fejlődési útnak nincsenek mindenki számára standardizálható mérföldkövei, nem mérhető tesztkérdésekkel és nem teljesítményre hajt. Az avatottaknak ez a szerénysége nagyon meggyőzően jön át az írásból, a sorok mögött mindig ott érezzük a gyógyítót, aki nem bonyolódhat fellengzős hangvételekbe és akinél az átadott tudás nem hiúsági vagy maga fitogtató tendenciákat szolgál. Inkább a hitelességet szolgálja a törekvés, hogy a számtalan megbetegedésből kiindulva írja le az egyenes tartás, egyenes beszéd, átélt, örömteli tevékenységek emberi élethez méltó útját és lehetőségeit. A lemérhetetlen intuitív tudásanyag és öntanulmányozás révén. Hangvételében nincs semmi propagandisztikus, fennhéjázó kinyilatkoztatás, amely az embereket elriaszthatná. Csupán tapasztalati anyagot vázol a lelki görnyedtségben, idült gyomor-, bél-, máj- és epebántalomban , nehézlégzésben, állandósult lehangoltságban szenvedők táboráról, akik orvostól-orvosig vándorolva valamiféle csodavárásban fecsérlik idejüket, és egyre betegebbek lesznek. Említést tesz a hajdani paporvos gyógyítókról, akik jobban tudtak olvasni a tünetekből a szervek megbetegedéseire, akik nem tévesztették szem elől a szervezet, a külvilág és a körülmények összefüggéseit. Mindenki megtapasztalhatja, hogy a légzés azonnal követi a lelkiállapotok változásait, legyen az rossz hír, meghatottság vagy váratlan öröm. Szívünk másképpen kalapál és a vérkeringési elváltozások is szembetűnőek. Ha egyetlen mondattal akarnánk a könyv üzenetét összefoglalni, az: LÉGZÉSSEL MINDEN MEGGYÓGYÍTHATÓ. Ám az ilyen tömör igazságokat csak cseppek formájában lehet adagolni. Minden metafizikai szédületet kerülvén, lépésről-lépésre vezeti az olvasót Weininger Antal, folytonos utalással a sietség fölöslegességére és arra, hogy a gyakorlás ne váljon gépiessé, és ne szakadjon le a lelki-szellemi bázisról, puszta muszkularitást szolgáló testedzésre silányulván. AZ ÁSZANÁK LELKIÁLLAPOTOK? LÉNYEGÜK A LELKI MAGATARTÁS. Hasonlóan tömör foglalata a kitartott testhelyzetek leírásának, amely a kitartás, a lassúság és fokozatosság fontosságát hangsúlyozza. Különösen fontos ez a gyors sikerre kondicionált nyugati tanítványnak, aki kíváncsiságtól gyötört, nagyravágyó, titokra szomjas, hajszolt lelkületű. Márpedig a belsőleg való elmélyedés és a táguló horizont csak a mély átélések történéseiből fakadhat, nyílhat meg. Hasonlóképen botor lenne a pránajáma gyakorlatokat puszta "légző tornának" tartani. Már a puszta légzés is pránajáma, vagyis az úgynevezett első energia, más szavakkal a kozmikus energia áramlása bennünk és általunk. Összekötő híd a testi és lelki folyamatok, a látható és láthatatlan világ, a kozmikus és személyes szféra között. A recenzens maga is többször elmélyedt Weininger Antal könyvében, amíg az üzenet horizontok rétegeit vehette. Mindenekelőtt a cím és alcím metaforáját: - Az örök élet folytonos áradása jól megidézhető az "időfolyó" allegóriájában. - a "folyó" szó egyben főnév és ige. Mi a tudatlanságunkban és töredék - ismeretekkel önmagunkról és a világról csak a partján állunk és nem vagyunk a fősodrában. - A tér az időfolyó medre. - Miként a személyiségünk is egy végtelen rezgőtérben ölt formát.
|
|||||||||
![]() |
Október: |
||||||||
Mit jelent a szent Evangélium szerint élni? Mindig aktuális St. Ferencből ihletet meríteni. Mindig, mindenhol és minden kapcsán. Mert a közel 800 esztendő, amely eltelt azóta, hogy itt járt a Földön, nem halványította el hatását, sőt, elevenen őrzi azt a gimnáziumokban, kórházakban, templomokban, írásokban. Mindig aktuális feltenni a kérdéseket, elővenni a legendákat, tanulmányozni az élettörténetét és a rendtársakét, mivel a szent dolgok örökérvényűek. Krisztus megjelenése nem új időszámítás, hanem „az” időszámítás kezdete az emberiség történetében:
Hiszen minden ember a szakralitás hordozója kell legyen sorsában, élettörténetében, szabad akarata működésében. Mert talán itt az archimédeszi pont, amely a helyes és helytelen életeket elválasztja, megkülönbözteti. Igen, minden embernek adott a választási lehetőség, milyen arányban működteti az örökkön örökké ható és tartó energiát a múlandóság és profanitás erőivel szemben. Ez a kérdés a vallási életben túlzottan az evilág és túlvilág polarizáltságában öltött formát, szükségképpen az ezekhez fűződő örömök eltorzulásához, félreértéséhez, megtévesztő eszmék erőszakolásához vezetett. Eloi Leclerc francia szerzetes könyve a fentiekben érintett problémákat feszegeti St. Ferenc vívódásain keresztül. Kezdetben ez úgy vetődött fel, kell-e neki prédikálnia, vagy a saját tökéletesedésével, lelki üdvével kell foglalkoznia. |
|||||||||
![]() |
|||||||||
„A mennyei prófécia” szerzője ezúttal különleges belső utazásra viszi olvasóit, ahová ő maga is a dakinik segítségével juthatott el.
A könyv egy amerikai orvosnő három holdtölte idejéig tartó sivatagi vándorlásáról szól Ausztrália belsejében, a magukat Igaznak nevező törzs tagjaival. A bennszülött ausztrál wurundjeri törzs tagjai hívták meg, akiknek a főnöke,a Királyi Fekete Hattyú egy évben, egy napon és azonos órában látta meg a napvilágot a szerzővel. A történet mintegy húsz éves. 1994-ben tért vissza a szerző Amerikába. De nem Isten háta mögötti élménynek élte meg a sivatagi vándorlást, hanem inkább a világ közepének.
|
![]() |
November: |
||||
Egy zongora virtuóz önélet írásának muzsikáló szövegét olvashatja, aki kézbe veszi Cziffra György könyvét. A 38 éves korában tragikusan elhunyt fiának inspirálására írta, illetve mondta kazettára magyarul és franciául. Ezt a kézirat-, illetve kazetta változatot alakította a francia kézirattá, apja egy japán hangverseny körútjának idején. A könyv magyar kiadásának „ajánlása” fiának szól, akihez nem csupán az apai szeretet fűzte, hanem erős művészi kötelék is. Az ugyancsak rendkívüli zenei adottságokkal megáldott fia volt képes megörökíteni apja improvizációit, hallás után rögzítve azokat, papírra írván a „sokrétű és komplikált hangzuhatagot”. 11 improvizációt örökített meg huszonévesen.
Valamiféle Odisszeuszi igát, amelyet a naphősöknek végig kell járniuk, hogy az lerázódhasson róluk. Ezt akár saját magáról is írhatta volna a zongora titán, aki Dohnányi Ernő Kohinor gyémántnak titulált, amikor 8 évesen játszott bemutatkozásképpen.
|
|||||
![]() |
|||||
Visszafogott hangnemben egyszerűen antiszociális személyiségzavarnak mondjuk a társadalom számára deviáns magatartásformát, amelyet a kemény szakma pszichopátiának mond. A törvényszéki pszichiátriai intézetek is Pszichopátiai Szűrőlistát alkalmaznak annak eldöntéséhez, hogy a fogvatartott őrizetéhez milyen biztonsági fokozatot rendeljenek. A kutatók anatómiai és biológiai okokat keresnek, mint például a frontális lebeny dysfunkcióját, vagy a mentális szerveződés folyamatainak torzulását. Megnyugtató felismerésekről nem számolhatunk be.
A meseirodalomból Kékszakáll a legismertebb figura.
Csak a pillanatnak élnek, cél és tervezés nélkül, a következményeket nem mérlegelik. Kiszámíthatatlanok és következetlenek.
|
![]() |
December: |
||||||||||
A mitológia üzenetei kimeríthetetlenek a 21. századi emberek számára is. A görög tragédiák megfelelő gyógyszerek lehetnének korunkban is a lelki bajokra, ha sikerülne megértenünk titkait.
Oidipusz nem egy ember, hanem „AZ EMBER”, az Ecce homo, aki megértette az emberi élet és a sors kapcsolatát az élet örök rendjében. Felismerte, hogy a földre születésünkön túlmenően az ember égi eredetű, Isten teremtménye. Oidipusz archetípus, akinek történetében a világ és Isten kapcsolata elevenedik meg.
Metaforisztikusan anyja mondható a szfinxnek, aki a talány megfejtése után mélységbe zuhan. |
|||||||||||
![]() |
|||||||||||
A klasszikus fizika keretein belül sokáig az a nézet volt uralkodó, hogy az egész természet mechanisztikusan megmagyarázható. Fogalomtára a tér, az idő, a sebesség, az erő szemléletesnek és kielégítőnek tűnt. Galilei és Newton nyomán elindult a természet kutatás, a természeti törvények lefektetése. Newton azt gondolta, hogy a tér és az idő abszolút. Ennek a szemléletnek a három oszlopa az állandóság, az objektivitás és kauzalitás.
|
|||||||||||
![]() |
Január: |
||||||||||
Egy pilóta, aki a repülésben nem a veszélyt szereti, hanem az életet. Kapcsolatba kerül mestersége folytán a széllel, a csillagokkal, az éjszakával, a sivataggal, a természet erőivel. Beleszerelmesedik a sivatagba, amely nagyon is élő valóság, noha a látszat mást mutat. Megélni azt a kiszakadást a megszokott világból, ahol a lecsupaszodott ember csupa olyan értéket talál, amely nem pénzfüggő:
Eljutni addig a végső határig, amikor a csillagok és a homok között eltévedt halandó nem egyéb, mint puszta élet, vagyis a lélegzete. Lélegzik, vagyis él. Ebben a határ helyzetben minden átértékelődik: a jelenlét és az örökkévalóság ízét kelti fel benne, de egyidejűleg a föld nehézségi ereje is húzza, magához köti.
„A Szahara bennünk mutatkozik meg. El kell fogadnunk szabályait, és a játék a maga képére formál bennünket. Hogy közelébe juthassunk, nem elég meglátogatnunk az oázisokat, az kell hozzá, hogy egy forrás, a vallásunk legyen.” |
|||||||||||
![]() |
|||||||||||
A világ tetejének magassága hatalmasabb, távolságai fárasztóbbak, a hidege harapósabb, a vihara hevesebb, a morénák sziklagörgetegei hasonlíthatatlanul nagyobbak, mint az Alpokban. Éjjel -14 fok a sátorban, a szabadban -40 fok. Légszomj és hegyi betegség fenyegeti a hegymászókat, a hegy jégöklével fenyegetően üt vissza rájuk. Köhögés is elviheti őket, a -30, -40 fok és a tépő jeges szél a jéghegyek megmászóinak osztályrésze.
|
|||||||||||
![]() |
Február: |
||||||||||
Minden írás legbensőbb lényege, hogy mindenkihez szól. Legyőzhetetlen közlési szenvedéllyel, amely az igazság elmondására, a szeretet megformálására készteti, hogy ily módon áthidalható legyen az ÉN és TE között tátongó szakadék. Modern kifejezéssel élve úgy is fogalmazhatunk: kommunikációs űr. Hiszen az embereket nem az igazság és a szeretet torlaszolja el egymástól.
Leánykérőben azt kérdezte leendő feleségétől, megelégszik-e szívének harmadik helyével. Mert az első helyen Isten van, a másodikon a haza. |
|||||||||||
![]() |
|||||||||||
A lelki fejlődéshez külső erők és körülmények is szükségesek, amelyek szükségképpen nagy ütközésekkel járnak. De csak ezek a külső / belső tények és helyzetek közötti ellentmondások bontakoztathatják ki a saját, belső dinamikánkat. Ehhez az önmagunkhoz való hűség és a mások értékrendjéhez , elvárásaihoz való igazodás egyaránt nélkülözhetetlen. A baj akkor van, ha az ember annak érdekében, hogy környezete tetszését elnyerje, kényszeresen felveszi azt az álnok és roncsoló viselkedést, amelynek során egyfelől saját magát elárulja, másfelől emiatt még öngyűlölővé is válik.
Minden álengedelmesség sajnálatos függőségeket hív életre, amelyek a hiányállapotokat fenntartják, tovább görgetik.
|
|||||||||||
![]() |
Március: |
||||||||||
A világirodalom egyik legtöbbet olvasott, idézett, értelmezett és kommentált versét olvashatjuk itt. Beszédek a fényről és a szeretetről
|
|||||||||||
![]() |
|||||||||||
Az 1925-ben szúletett Bert Hellinger terápiájának átfogó és közérthető ismertetésére, összefoglalására vállalkozik a szerző, aki maga is pszichoterápeuta. Bert Hellinger filozófiai, teológiai és pedagógiai tanulmányai után lépet szerzetes rendbe. Előbb Dél-Afrikában dolgozott misszionáriusként, majd a rendet elhagyva kezdte meg pszichoterápiás munkásságát. Neve a speciális család állítás terápiájával forrt egybe, amelyben a csoport résztvevői szerepet vállalva a problémákban, eljátsszák a történeteket.
A konstruktivisták a „valóság megkonstruálására” törekszenek.
Rengeteg megbetegítő dinamikát sorakoztat fel, utalva arra, hogy a terápiában a VALÓSÁG hat.
A Svédországban élő történész és pszichológus szerző 12 évig hordozta magában témáját, mígnem rátalált az amerikai tudományos életben 1957 óta nyilvántartott tudományos disciplinára. Ez a tény még inkább hangsúlyozottá teszi a történeti kutatásokban is nélkülözhetetlen szubjektivitást, hiszen a külvilágból sok olyan jelzést vehetünk amelyre belső készenlétünk megvan. Ily módon természetes, hogy elsősorban olyan kutatási tárgyat választunk, amely iránt tudattalan affinitásunk van. A kutatóknak egy téma érdeklődése, vagy érdektelensége minden tudományban fontos szerepet játszik. Így a kora gyermekkori szocializáció, individuális sokszínűsége, a mindennapi szokások, amelyek geográfiai és kulturális vonatkozásban igen nagy szóródást mutatnak, kapcsolatba hozhatók az emberi pszichés struktúra hosszú távú, történelmi alakulásával. A hagyományos történelem kutatás ugyan igyekszik venni az események alakításában a gazdasági, társadalmi, politikai mozgatórugőkat, ám a társadalmi valóság megértéséhez a pszichés struktúra ismerete is szükséges, mert csak szubjektív indítékokkal lehet megválaszolni olyan kérdéseket, hogy egy ember miért cselekszik a történelemben úgy, ahogyan cselekszik. Ez a szükséglet hívta életre a pszicho históriát, amely embert és társadalmat ökológiai egységében, azaz strukturális összefüggéseiben és történelmi dinamikájában szemléli.
Fontos szerepet tölt be a pszicho históriában a viszont indulatáttétel. Ismeretes, hogy a mélylélektan munkamódszerének nélkülözhetetlen eleme az indulatáttétel, amely egy régi, elintézetlen tárgykapcsolat megismétlési kísérlete. Nemcsak egyes személyekkel, hanem csoportokkal és intézményekkel kapcsolatban is beszélhetünk indulatáttételről. Természetes, hogy egy ilyen sodró lendületű történésnél a terapeuta és történész érzelmei sem hagyhatók figyelmen kívül. Annak a sokféle vádaskodásnak a hátterében, amely a történészeket éri érzelmeik és „belemagyarázásaik kapcsán, éppen az indulat- és viszontindulatáttétel áll. Nagyon is fontos tehát odafigyelnünk az olyan kérdés feltevésekre, amelyek a tudományos objektivitást kérdőjelezik meg. Főleg napjainkban, amikor más az a nézet is egyre inkább polgárjogot nyert, hogy a fizikában sincs objektív mérés, mert a mérést végző befolyásolja a mérési . Ezzel összefüggésben könnyen belátható, hogy a tudattalannak meghatározó szerepe van az emberi viselkedésben, hogy az egyén intim érzelmi világa, fantáziája, impulzusai, szexuális ösztöne, szenvedélyei nem lehetnek hatástalanok világfelfogására, stílusára, alkotásmódjára.
|
René Guenon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom Kvintesszencia Kiadó 2012
… a dolgok soha nem fajultak odáig, mint a modern korban… |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 1886-1951 között élt szerző hierarchiákról szóló könyve 1929-ben jelent meg Párizsban. A hierarchia lényegében a függőlegesben való tagoltságot, integráltságot jelenti. A 9 fejezetre tagolt gondolat fűzésében nagyon közérthetően írja meg a HAGYOMÁNY lényegét, amelyet Hamvas Béla scientia sacrának, szent ismeretnek nevez. A hagyomány rövid foglalata: a látható és érzékelhető világ az egyetemes világrend jegyében teremtődött, amelynek során a mozgatóból mozgatott, a szellemiből idői lett. Ez utóbbi ciklusokhoz kötött, minden ciklus vége egy újabb kezdete. Ily módon a jelenlegi mély, sötét, materialisztikus süllyedés csupán egy változási folyamat az időben, mivel az idő is a teremtéssel kezdődött. De bármilyen nyilvánvaló a fenti rövid áttekintés, az emberiség sokadalmát és történelmét tekintve inkább az esetlegesség, a deviancia és anomália tapasztalható, mintsem a bizonyosság. Mivel magának az Istennek a léte sem mindenki számára nyilvánvaló.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Paul Yonggi Cho: Negyedik dimenzió Poligon Szövetkezet Nyíregyháza 1988
„A hit alapelveit akarom megosztani veletek.” |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szerző a koreai háborút követő zavaros időkben, 19 éves korában „gyógyíthatatlan” tüdőbajból gyógyult meg. Egy középiskolás lány adott neki egy Bibliát, és beszélt neki a keresztény vallásról. Hatalmas élni akarásából kovácsolódott hite gyógyította meg. Felcserélődött lelkében a steril buddhista életfelfogás Jézus új vallásával, új erkölcsével, új szertartásaival, üdvösséget, gyógyulást, szeretetet, békét adó hitével.
Tehát ez a négy: elgondolás, égő vágy, bizonyosság, vallomás.
Meg kell várni a jeleket és csodákat, elnyerni a rhémát, mielőtt bármibe belekezdünk. Hiszen életünk kimeríthetetlen forrásai az Evangéliumban vannak. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C. G. JUNG:
|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A neves svájci pszichiáter első világháború alatt írt könyve több kiadást ért meg nálunk is, Nagy Péter fordításában. A bő emberöltő elteltével mit sem veszített aktualitásából. Sőt, mondhatjuk, napjaink zűrzavarában még fontosabb eligazítást keresnünk a kaotizáló tudattalanban. Mint írja, a tudattalan problémája annyira fontos és korszerű, hogy e mindenkit érintő témát hozzáférhetővé kell tenni a széles olvasóréteg számára.”Ha volt idő, amikor az önmagunkon való elmélkedés volt a szükséges és az egyedül helyes út, akkor a mai szerencsétlen korszakunk feltétlenül az. Aki azonban önmaga felett elmélkedik, beleütközik annak a tudattalannak a korlátaiba, amely éppen azt tartalmazza, amit a legszükségesebb lenne tudnunk” – olvashatjuk. Noha a tudattalan erői nem teljesen veszélytelenek, aki képes szublimálni és elaborálni azokat, pszichikai nyeresége felmérhetetlen. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jakob Wassermann : Európa 1973. |
CASPAR HAUSER |
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
„ …minden függöny mögött történt, minden közvetítő, névtelen megbízó üzenetét hozta” | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tetemes mennyiséget kitevő jegyzőkönyv, jelentés és dokumentáció mellett J. Wassermann regénye élet közelbe, a mindennapokba viszi Caspar Hauser rejtélyét. Érzékletes képet fest a szereplőkről, jól nyomon követhető esemény füzért ad, és a művészi intuíció sem hiányzik soraiból. Mindez egy 21 évet megélt fiúról, Caspar Hauserról, aki 15 éves kora tájban bukkant fel Nürnberg városában, egy cédulával a kezében, hogy keresse fel Wesserning lovassági kapitányt. Beszélni nem tudott, járni is alig, imbolygó léptekkel, gyámoltalanul kereste a megadott címet. Feltűnően valamiféle barlangi ember benyomását keltette, mivel a napfényben hunyorgott. Mindez 1828. májusában történt, Pünkösd hétfőjén.
|
|
Rákóczi Ferenc: EMLÉKIRATOK
„CUM DEO PATRIA ET LIBARTATE!” |
![]() |
|||||||
jelzés ékesítette a Nagyságos Fejedelem piros zászlaját, amikor az élére állt az 1703-tól induló, több, mint egy évtizedig tartó kuruc felkelésnek, illetve szabadságharcnak.
Lipót császár Juliannát, a Fejedelem nővérét apácának, Ferencet jezsuita szerzetesnek szánta volna, ezáltal a Rákóczi vagyon a rendre száll.
Ezután jön a száműzetés. „Azt írta, Uram, aki teelőtted hamu és féreg, minden bűnösök között a legbűnösebb, a világ színe előtt pedig:
|
||||||||
![]() |
||||||||
Pressing Lajos: AZ ÉGIG ÉRŐ FA Szellemi tanítások a magyar népmesékben. |
![]() |
|||||||
Az 1953-ban született szerző eredendően pszichológus, majd buddhista pappá szentelik. Munkásságának centrumában a keleti és nyugati hagyományok, kultúrák közös, spirituális gyökerei, kapcsolódási pontjainak fejtegetése áll. Az első kötet három mesét elemez. Az első mese Az égig érő fa. Részletes pszichoanalitikai, mitológiai és spirituális elemzést nyújt:
Az önmagát kereső ember lenyűgöző történetének minden sora azt sugalmazza, hogy a megváltásnál nincs nagyobb dolog az életben. A kötet második meséje Az aranygyapjas kosok. Főszereplője a 99 juhot és 3 aranyszőrű kos pásztora.
Bölcsen rajzolódik ki a mesében a keleti középút filozófiája: amikor útelágazáshoz érkezik, nem kell választania az ellentétes irányok között, hiszen akkor ugyanazt a végeláthatatlan dilemmát élné, amely az eddigi kínjait is okozta. Az elágazást összekötő dombon kell lefeküdnie, aludnia. Akkor jön az álom inspirációja, amelynek során nemcsak az aranyszőrű kosokat kapja vissza, hanem a mátkáját is, az égi és földi beteljesülés együttesében. A harmadik mese A minden kívánságot teljesítő drágakő, fontos őskép a bennünk lévő adottságok és lehetőségek valóra váltásának vonatkozásában:
Ennek az álomnak a spirituális mondanivalója az alkímia fogalomtárával magyarázható: a príma matériával, a bölcsek kövével. A mesében kódolt szellemi út a szegénység karmájának csiszolatlan kő formáját adja. A halász „merít”, azaz saját tudattalanjából halássza elő a gyémánt lehetőséget, amely véget vet megkérgesedett nyomorúságának. Ebben az esetben is maga a halász a kívánságteljesítő kő, miként az égigérő fa is minket, az embereket jelképezi, mind a meseíró, mind a meseolvasó formájában. A kívánságteljesítő kő Nap-jelkép, amelynek erejéhez csak belső átalakulásunk révén juthatunk, a tökéletes emberség erénye révén. Ennek hiányában sorspotenciálunk nem valósítható meg, életünk kőgörgetéssé változik, amelyek folyton visszahullnak ránk. Fontos a technika századában újból merítenünk az ősi bölcsességből, mert a mostani mesék más talajból fakadnak. A robotemberek lézernyalábjai, űrutasai nem azzal a teremtőerővel rendelkeznek, mint a népmesék gondolatkövei:
|
||||||||
![]() |
||||||||
Iréne Bellini: A KRISTÁLYKOPONYÁK és más titokzatos tárgyak. Ventus Libro Kiadó 2009.
Oopart (Out of Place Artifacts), azaz időn kívüli kövek, tárgyak, |
![]() |
|||||||
Valójában „helyen kívüli” alkotások, amelyeket a történelemben is nehéz elhelyezni, az időmeghatározások bizonytalanságai miatt. Szokás Kolumbusz előtti civilizációról is beszélni, mivel azt követően a hajózás által segített gyarmatosítások sok ősi kultúrát igyekeztek megsemmisíteni, vagy legalábbis átformálni. Így van ez a rejtélyes kristálykoponyák esetében is. Az időszámítás előtti, úgynevezett letűnt civilizációkban nehéz az eligazodás, a maja, az azték, az óperzsa, a Dél-Amerikai és Dél-Afrikai leletek sokaságában. |
||||||||
![]() |
||||||||
Pressing Lajos: Az élet vize Pilis- Print Kiadó 2011.
„A TERMÉSZET ÖRÖKKÉVALÖ. |
![]() |
|||||||
Ma már sokan megmosolyogják a „tündérmeséket.”
Egyszóval a víz eredet mítosza a vallásokban, a szellemi és kultikus életben a teremtésen túlmenően az UJJÁSZÜLETÉSSEL is kapcsolatos.
A mesében mindig az igazság győz, a gerinctelenségek, árulások, etikai vétségek bűnhődést vonnak maguk után. Ez a mesék dramaturgiai rituáléjának nélkülözhetetlen struktúrája.
Története hemzseg a csodaelemektől: csontkürt, magától vágó kard, selyemrét, gyémántszeg, etc. |
||||||||
![]() |
||||||||
Kassai Lajos: LOVASÍJÁSZAT
„EGY LÉPÉST A MISZTIKA IRÁNYÁBA TÖBB LÉPÉSNEK KELL MEGELŐZNIE A MORALITÁS TERÉN.” |
![]() |
|||||||
A lovasíjászat lényege a KENTAUR:
Mindez lényegében a kül- és belvilágunk egyszerre történő megismerését jelenti.
Ebben a műveletsorban fontosabb az ősök kultúrájának tanulmányozása, mint a saját, megrögzött hiedelemrendszerünkhöz való ragaszkodás, amely az okulás és fejlődés markáns akadályozója.
Ha egy szóval kellene összefoglalni a lovasíjászat rejtett üzenetét, az a LÉLEKJELENLÉT lehetne. „Hiszek őseim kultúrájában, és tudom, életmódjuk talán örökre eltűnt. De egykor ők voltak a sztyeppék királyai, és ha többre nem is vagyok képes, legalább egy gyémántot bemutatok koronájukból.” |
||||||||
![]() |
||||||||
Chris Morton és Ceri Louise Thomas:
„A BOLYGÓT FENYEGETŐ VESZÉLY MIATT SZÜKSÉGETEK LESZ RÁ, HOGY FELIDÉZZÉTEK REINKARNÁCIÓS EMLÉKEITEKET, HOGY MEGGYÓGYÍTSÁTOK, VEZESSÉTEK ÉS SZERESSÉTEK EZT A TÉBOLYULT VILÁGOT.” |
![]() |
|||||||
A „kristálykoponya” fontos hívószó. A legelvetemültebb hitetleneket is megérinti, mégha ellenállást, becsmérlést vélt is ki belőlük. Ch. Morton és szerzőtársa közel 400 oldalas terjedelemben átfogó képet ad a témáról, beleértve a szinte teljesen megszűnt maja és azték civilizációt is. Prekoncepció nélkül kell és lehet közelítenünk, racionális kategorizálás nélkül a kérdéshez. Nem azt kell kutatnunk, hol, mikor és kik készítették, eredeti-e, vagy hamis, mert ezek elterelik a figyelmünket a lényegről. Nem szükséges látni, fizikailag megtapasztalni a koponyát, elég, ha TUDJUK, HOGY LÉTEZIK, mert így is erőt, tudást meríthetünk belőle. Egyszerre érhető el velük a múlt és a jövő. Kifinomult tanítómester, amely/aki fenntartja az ember status quóját, mint a hit, eligazítást nyújt abban, hol a helyünk a világban. Megtudhatjuk, miként illeszkedünk a teremtés egészébe:
Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy szellemi lények vagyunk. A kristály alkalmas ennek a fényből, hangból és gondolatból épült bölcsesésségnek az őrzésére, mivel maga a kristály a véges és végtelen közötti spirituális kommunikáció, a maga szerkezetével, időállóságával. 13 kristálykoponyáról tudunk, amelyeket akkor tud az emberiség egybegyűjteni, ha szellemi fejlettsége ezt lehetővé teszi. Egyes feltételezések szerint megszentelt emberek készítették, hajjal csiszolták, vagy faragták. A haj a lélek antennája, amely információt hordoz. Életünk története valamiképpen megörökítődik a hajban, és ez átadódik a koponyának az érintkezés által. Más feltételezések szerint nem csiszolási technikával készültek, hanem maga a gondolat formálta azokat. Az élet misztériumának a hordozói, amely túl van a leírás lehetőségén. Vagyis szellemi erők által jött létre. Egyszerre észrevehetetlen és létfontosságú. Szokás számítógéphez is hasonlítani, a koponya a hardver A Földet körülvevő energiamező részeként összefüggésrendszert alkot. Jelenléte mindenhol egyformán észlelhető. A fizikai törvényeken túl, inkább a kvantummechanika tárja fel azt a kommunikációt, a teremtés hallhatatlan hangjának továbbítását. Hiszen mindenkit láthatatlan kötelék fűz az ősteremtéshez. A kristály a mennyek szent anyaga, a tisztánlátással, a lényeg felfogásával hozható kapcsolatba. Jobban bízunk az írott szóban, mint a szájhagyományokban, amelyek mintegy informálisan őrzik a tudást, a hagyományokat, az ismereteket. A szerzők maguk is bejárták a közép amerikai helyeket, találkoztak médiumokkal, tudósokkal, régészekkel, misztikusokkal, törzsi varázslókkal, őslakos indián vénekkel. Ezekből a tapasztalatokból rakták össze könyvüket, amely mélyen elgondolkoztathat bennünket a 21. század destruktív tébolyában. |
||||||||
![]() |
||||||||
David Pond: CSAKRÁK Édesvíz 2015.
„EGYBEOLVADNI AZ ÁTFOGÓBB VALÓSÁGGAL.” |
![]() |
|||||||
Kiszabadult a szellem a palackból. Talán a Vízöntő korszak adja ezt a nagy szabadságot, szabadosságot, amelyben mindenki szóhoz jut, elmondja véleményét, előbújik csigaházából és nem akar mintákat követni. Úgy is fogalmazhatunk, hogy korunkban minden nemzedék és minden ember külön fogalmazza meg az Istenhez fűződő kapcsolatát. Így van ez a csakrák esetében is, amelyek első megközelítésben a zikkurat hétlépcsős piramisához hasonlíthatók. Ösztönös és tudatos ismeretek sorát idézhetjük a témával kapcsolatosan. Például a ferences szerzetesek szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalma kétséget kizáróan fűződik az első három csakrához. A keresztény vallás szeretet centrikussága pedig napnál világosabban jelzi a szívcsakra működésére vonatkozó utalást. Davis Pond is egyedi megközelítést nyújt a csakrákról. A szerző író, metafizikus közösség tagja, asztrológus, jógaoktató és előadásokat tart. Az ő megfogalmazásában a csakrák késztetései:
Egyensúlytalan működésük esetén zsákutca menetek jelentkeznek: vagyis bizonytalanság, kéjsóvárság, hatalmi csatározások, az örömkészség elvérzése, krónikus elégedetlenség, érzéketlenség, „elszállás a káprázatokban”, képzelgés a hiteles át- és megélés helyett. A csakrák valóban fontos eligazítást nyújtanak a lelki haladás tekintetében. Kapcsolatba hozhatók:
De mindezek mellett nyilvánvalóan nem a „róla” való ismeret a döntő, hanem a csakra energiájának a valóságos megtapasztalása, átélése. Természetesen nem az „irányítására” gondolunk, hiszen az ego azonnal ágaskodni kezd, mert ezen az úton éppen az egón való felülemelkedésről van szó. A legfontosabb előfeltétel és kiindulópont az EGYENSÚLY megteremtése, amelyet a bensőnkből kiindulva kell és lehet létrehoznunk és működtetnünk. Noha mindig azt gondoljuk, hogy a negatív élethelyzetek és problémák valamiféle „külső” jelenségek, D. Pond nyomatékosan a belső energiának ad prioritást, mondván, hogy a helyzetek, események mintegy arra adott válaszrímek, ezen belső kezdeményezések nyomán jönnek létre. Arra is utal, hogy a görcsös erőfeszítések átlendítik az embert a másik oldalra, vagyis az örökmozgó mókuskerék lendül be, a circulus vitiosus hiánymenete. Tekintve, hogy egy jógaoktató útmutatásait kapjuk a szerzőtől, gyakorlati agendát is találunk a könyvben. Kitér testi közép pontunkra, amelyet egyszerű jóga fél lábon állással tudatosíthatunk, a könyv végén pedig vizualizációs és meditációs instrukciókat is kap az Olvasó. Az élet egyik nagy paradoxonja, hogy a legegyszerűbb igazságok a leginkább mélyrehatóak. Gondoljunk csak a jóga fontos kulcsára, a LÉGZÉSRE. Ez a mérték alapja, maga az egyensúly, a szabályozottság, a normál menet. A légzés és a pulzus mindig követi az izgalmakat, az érzelmi hullámveréseket, az indulatokat. Hiba lenne „gyakorlatoknak”, vagy szabályozásnak tekinteni a jóga pránajáma témáját. Helyesebb úgy fogalmaznunk, hogy csupán figyelnünk kell a légzésünket a nyugodtság és elmélyültség állapotában, mintegy önmagunk közepébe jutván egy röpke időre, általános hajszoltságunk közepette. Az is figyelemreméltó, hogy a hetedik csakra a KORONACSAKRA nevet viseli. Ha valóban sikerül kreatív valóságszemléletet elérnünk, valamint a hiteles önkifejeződést, ez megkoronázza életünket. Csakra rendszerünk a hangskálával is analógiában van, csakúgy, mint a színek kapcsán a szivárvánnyal. Az ima = energia. Nem lehet hatékonyan imádkoznunk, ha előbb nem keltettük fel magunkban az emelkedett, isteni energiát. Ebben az esetben nincs, amin feljusson a kérés, áldás, hála etc. az Istenséghez. A Vízöntő korszakban ez az energia szemlélet egyre általánosabb az emberek gondolkodásában. D. Pond könyve ezt nagyban segíti.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Maurice Maeterlinck: A KÉK MADÁR Magyar Helikon 1961.
A boldogság témája a mesétől a filozófián keresztül a pszichológiáig ér. |
![]() |
|||||||
Maurice Maeterlinck (1962-1949) a mesén keresztül közelít a témához. Mesét és mesejátékot is ír a boldogság „kék madaráról”. Ez utóbbit hat felvonásban és 12 képben kaphatja kézbe az Olvasó. Megszólaltatja a Dolgok Némaságának Országából az állatokat, az elemeket, a tárgyakat, emberi érzésekkel, pillanatokkal és beszéddel ruházván fel azokat. Nemcsak Till favágó két gyermeke, Tiltil és Mitil szerepel a mesejátékban, de a kenyér, a tej, az erdő fái, a cukor, és sorolhatnánk sokáig, mi minden elevenedik meg a szerző tolla nyomán. Tiltil és Mitil emlékeztet a klasszikus mesei testvérpárra, Jancsira és Juliskára. Históriájuk egy szomorú Karácsonnyal kezdődik, amikor a testvérpár semmiféle ajándékra nem számíthat. De megjelenik a Fény tündére, Bérylune, aki megértvén a gyermekek boldogságvágyát, elindul velük, hogy megtalálják a Kék Madarat. A belga flamand szerző talán legnagyobb hatásúnak mondható műve ez a Kék Madár, akit az élet és halál kérdése igen élénken foglalkoztatott. A méhekről, a virágok intelligenciájáról és a hangyákról írt esszéi, filozofikus eszmefuttatásai után hasonlóan mély és sokrétű fejtegetést találunk a boldogságról. M. Maeterlinck jól illeszkedik a múlt századvég fordulatának hangulatába, amely a semmitmondó naturalizmustól a miszticizmus és irracionalizmus felé fordítja tekintetét, és ebben széles érdeklődő táborra talál az imperializálódó és a világháborút megelőző általános életérzésben és hangulatban. Rámutat a fényűzés mögött terjengő nyomorra. Csönd és visszhang szólal meg a mesejátékban, lelkiállapotokat visz a színpadra álomvilág alakjaiban, ahol a holdsugár, a vihar, a mély kút, az erdő fái, a titkos ajtók, a rejtelmes kulcsok, a végzet szorításai, az emlékezet és képzelet, a születésre várók és a torokgyíkban elhalt kisgyermekek mind mind a történet szálait szövik. Némileg a történelemtől és társadalomtól elvonatkoztatott örök emberi értékekről és szimbólumokról ír. Maga a mese műfaj felé fordulás is a racionális világ valamiféle elutasítását sejteti, mivel ott az emberség elvész. A boldogság Kék Madara felé a Fény tündére vezeti kis hőseit, a favágó gyermekeit, akik az erdőben szembesülnek azzal, hogy az erdő fái sérelmesnek élik meg apjuk foglalkozását. Közben mókus sírást hallanak. A Boldogság Kertjében sokféle boldogsággal találkoznak:
A mesékből nem hiányozhatnak az igazsággal kapcsolatos mély értelmű utalások, tanulságok sem. Nincs ez másként Maeterlincknél sem:
Ezek az átváltozások nyomatékos figyelmeztetések, mikor látják a gyerekek a valóságot, és mikor csupán valami látszatot. Az igazi boldogság titka nem a romantikus elvágyódás, a határtalan, féktelen keresés, jövőbe vetített vágy teljesülése. Inkább a jelenben megélhető együttérzés, megértés, az otthon melege, a tiszta és bensőséges emberi kapcsolat. Rájönnek, hogy Bérylune tündér valójában a szomszéd beteg kislány anyja, aki hiába kérte, nem adták oda a kalitkába zárt madarukat, pedig a kislány ettől tudott volna meggyógyulni. Odaadják a végén a madarukat a beteg kislánynak, aki azt kiengedi a kalitkából a kék égbe, és közben valóban meggyógyul a torokgyíkból. Mert a segítésnek is boldogsága van.
|
||||||||
![]() |
||||||||
JÓKAI MÓR MESÉSKÖNYVE
„NEM HAL Ő MEG SOHA, HISZ ÖRÖKKÉVALÓ, |
![]() |
|||||||
Az 1884-ben megjelent kötet hasonmás kiadását veheti kezébe az Olvasó, mint igazgyöngyöt, mint lebilincselő szó- és történetfűzést. A fenti mottó Mikszáth Kálmán versbe szedett történetéből való „a komáromi fiúról, aki a világot hódította meg”, sugárzó szeretetteljességben, áradó hangvételben. Jókai Mór (1825-1904) romantikus mesemondó, színes képzeletű íróként él a köztudatban, de a recenzens számára ennél sokkal tágabb horizontot nyit:
Mélyről meríti az életigenlést, az igazságosságot, a szépséget, a jó győzelmét, valamiféle romolhatatlan aranyfényű szeretet hangvételében, amely az örök érvény záloga. Meséskönyvében megidézi a Szent Anna tó tündéreit, akiknek az életét megzavarta a tó mellé épített kápolna, és annak harangja. Kalandosan ellopatja a vizikirály a harangot, amely kalandosan visszakerül a helyére, de ennek ára a tündérlét megszűnése. A mesecsokor másik színpompás darabja a Mátyás deákról versbe szedett história, amelyben a király igazságot tesz a főispán túlkapása nyomán, aki gátat épít az Olt folyóra és ezzel a szomszédos gazdaságot tönkreteszi. Mátyás diák ad egy vasgyűrűt a kárvallott gazdának, hogy menjen fel a királyi várba, és keresse őt, a garabonciást, mert ő bejáratos a királyhoz, aki majd meghallgatja panaszát. Közben még a mentéjétől is megfosztja a kapzsi kocsmáros a pórul járt gazdát. Persze a csattanó nem marad el, amikor a székely góbé találkozik a legendásan igazságos királlyal. A tormás lencse mellé egy tál aranyat is kap, de a királybírói méltóságot nem fogadja el, nehogy elkapja őt a „magas paripa”, vagyis az erkölcsöt megrontó hatalom úri hibája. Furfangosan adja elő mentéje elvesztését is, hogy hazugságba se keveredjen, de az igazság se sikkadjon el. A bőkezű király végül mentékkel is megajándékozza a hűséges székelyt. Nem hiányoznak a kötetből a mély erkölcsi igazságok, mint például az, amikor a szegény árva attól gyógyul meg, hogy megkapja a kiskirály beszélő babáját. Csodálatos a története Vitéz Róbert lovagnak, aki a Szentföldre indul, nehéz szívvel hagyván otthon szépséges fiatal feleségét, de mint a végén kiderül, az őrangyalául fogadott oroszlán maga a szeretett feleség volt. Nem lehet tudni, a „gutaütés” rettegett betegsége Gutától, a hírhedett rablótól ered, vagy esetleg maga Guta vette fel a nevét a kegyetlen betegségről. Mindenesetre maga Herko páter sem képes megbírkózni az elvetemült ember gonoszságával. Igaz történetek, legendák és varázslatok fűzére Jókai Mór meséskönyve. Megtaláljuk benne a róka fogta csuka és a csuka fogta róka történetét, és persze a ravasz Vargáét. Igazi lelki-szellemi italt talál, aki ezt a könyvet forgatja, csakúgy, mint utolérhetetlen regényeit. Mert a történetfűzés nagymestere ő.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Dr. Penny Sartori: ÚTON A FÉNY FELÉ
„A HKÉ INKÁBB AZ ÉLETRŐL SZÓL, MINT A HALÁLRÓL, TRANSZCENDENS ÉLMÉNY.” |
![]() |
|||||||
Mors certa, hóra incerta – tartja a mondás, és mivel a halál órája bizonytalan, sokáig kvázi a halált negligáló állapotban élünk, anélkül, hogy üzenetét megszívlelnénk, és bölcsebb, tartalmasabb, szeretetteljesebb életet igyekeznénk élni. Különösen az ateista-materialista „kultúra” és az erre épülő kapitalista társadalmi forma igyekszik a halált valamiféle testi tünetként kezelni, a spirituális vonatkozások száműzésével. Az anyagiak hajszolása könnyen elfeledteti velünk halálunk tényét. Márpedig a spiritualitás száműzése életünkből már önmagában is megbetegítő tényező és a gyógyulást is ellehetetlenítheti.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Láma Ole Nydahl: AHOGY A DOLGOK VANNAK
„BOLDOGAN HALHATOK MEG, EGYETLEN TANÍTÁSR SEM TARTOTTAM ZÁRT TENYÉRBEN. MINDENT ÁTADTAM NEKTEK, AMI HASZNOTOKRA VÁLHAT. |
![]() |
|||||||
Buddha búcsúszavai tanítványaitól halála előtt. 2450 évvel ezelőtt született Sakjamuni Buddha, idős szülőktől. Idős anyja már attól félt, utód nélkül fog meghalni, amikor egy jósálom tudatta vele Sziddhárta Gótama világrajövetelét. Gonddal nevelték a kisfiúcskát, nem tudták, költő, álmodozó, vagy filozófus lesz-e belőle. Három bölcstől is tanácsot kértek, akik egybehangzóan azt mondták: ha távol tartják a világ fájdalmaitól, elégedetlenségeitől, akkor tökéletes harcos lesz, aki legyőzi a szomszéd királyokat. Ha viszont felfedezi, hogy a világ boldogtalan, akkor mindenről lemond és EGY ÚJ MEGVILÁGOSODOTT LÁTÁSMÓDOT HOZ EL A VILÁGNAK.
A spirituális tanítás 3 gyökere ma is:
Bár az i.e. 600 körül keletkezett tanítás sajátságosan tükrözi a tudattalan lélek munkamódját, a recenzens kerülni kívánja az intellektuális megközelítést, amely felületes, kulturális érdekességet látna a többi vallással egybevetve, akár a keresztény vallással is, ahol sok a különbözőség. Hiszen közben maga az időszámítás is átformálta szemléletünket, mondhatni, kicsit racionálisabb irányba terelvén gondolkodásunkat. Azt is látnunk kell, hogy a mai időkben nálunk is „divatos” lett a buddhizmus, míg Keleten a kereszténység térhódítását tapasztalhatjuk. Inkább egybehoznunk kell a két megközelítést, a karma tanát, a reinkarnációt, az üdvöt és a nirvánát, és a számszárát. Ez utóbbit a buddhizmus 6 zavaró érzés 84 000 kombinációjának tartja. Ezek a zavaró érzések:
Az OM MANI PEME HUNG mondás szótagjához eme érzések frekvenciaszintjeit rendeli, illetve azok feloldását és eltávolítását.
A Buddha természet lényegében a hullámok alatti óceánba veti a bizalmát.
A hétköznapi tudatosság „vakondja” látóvá, szárnyalóvá válik, ha a fejből a szívbe, a képzeletből a tapasztalatba vezetjük energiáinkat.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Fabinyi Tamás: SEM MAGASSÁG, SEM MÉLYSÉG …
„EX OMNIBUS ALIQUID,EX TOTO NIHIL.” |
![]() |
|||||||
Ezen szavakkal búcsúzott Keken András az aszódi nyolc gimnáziumi év záró bankettjén: Keken András (1909-74) születésének centenáriumán második kiadását kapjuk kézbe Fabinyi püspök tollából a prédikátor pap életéről. A 64 évig tartó földi pályafutásába a 20. század minden sötétsége rávetítette a maga árnyékát: két világháború, majd 1956, a proletárdiktatúra, az ateizmus, a materializmus, a papüldözések, az internálások, a papi hivatás gyakorlásától való jogtalan megfosztás. Mindehhez még hozzájárul egynémely paptársának a kommunista diktatúrával való szövetkezése is. De Ordass püspök, Keken András és Kendeh György kiállták a próbát, a börtönt, mert magasabb, isteni hatalomnak rendelték alá életüket és evangélikus papi hivatásukat. Keken András 9 éves, amikor édesapját elveszíti, aki spanyolnáthában hunyt el. Rövidesen Aszódra kerül, itt érettségizik le és pap akar lenni. Ám egy kerülőút is van: katonai pályára szánják. Szerencséjére nem veszik fel, így kerül Sopronba a teológiára. 17 évesen ismeri meg az akkor 13 éves Bözsikét, aki később a felesége, és minden megpróbáltatásban hűséges társa lesz. A széles látókörű, hatalmas Biblia ismeretekkel rendelkező, magányos, tépelődő kisdiák csírájában hordozza a született prédikátor, a jó tollú író, költő minden ígéretét. Beszédeit, amelyek megmaradtak a házkutatások által szétdobált, elherdált, elveszett iratokból, külön kiadták. Felavatása évében, 1930-ban Amerikába mehetett volna, de mivel az akkor még kiskorú Bözsikét a szülei nem engedték volna kimenni vele, lemondott erről a lehetőségről. Hódmezővásárhelyre kerül Raffay püspök döntése nyomán, aki azt mondta: „Aki prédikálni tud, az prédikáljon, és ne üljön hivatalban!” 1934-ben kötöttek házasságot. Jól beilleszkedtek a mezőváros kulturális és hitéletébe, városatyának választották meg. Lapot szerkeszt, árvaházat alapítanak, 1932-ben doktorátust szerez summa cum laude a Hittudományi Karon a magyarországi evangélikus lakosság statisztikájából. A második világháborúban 8 hónapig katona. 1941-ben kerül a Deák-téri gyülekezetbe. Majd a mindenféle történelmi viharok következnek, az egyház és az állam különválásának történetében az iskolák államosítása, a birtokok elvétele, a felfüggesztések, a kényszermunkák és sajtórágalmak változataival. Fabinyi Tamás korhű képet fest az akkori magyarországi közállapotokról, hiszen maga is papcsaládban született. Sokan az akkori papok között is „pszichológiai rejtélynek” nevezték az egyházhoz hű magatartást, a munkásélet vállalását a megalkuvás és behódolás, vagy a lelkiismereti meghasonlás helyett. Amikor segédmunkásból raktáros lett, és a beszállító sofőrt figyelmeztették, hogy itt nem szabad káromkodni, mert pap van közöttük, és a párttitkár ezt megtudta, azonnal felfüggesztették és másik vállalathoz helyezték. Mint megbecsült anyagnyilvántartó, szövetkezeti tag lett „Keken kartárs”. Amikor szó került rehabilitálásáról, arról, hogy szolgálhat, ha nem is a Deák-téren, de csak akkor, ha nyíltan beismeri, hogy téves nézeteket vallott, természetesen megmaradt a munkások között. Vérbeli teológusnak, született prédikátornak festi le Keken Andrást a szerző, nem titkolván személyes fűződését sem elődjétől, konfirmáló lelkészétől, akinek Luther kabátját lelkészavatóján megkapta az özvegytől. A könyv címadó igéje a Róm. 8/35-39. idézetéből adódott:
Keken András 1974. május 19-én hunyt el, 64 éves korában. Igehirdetés közben lett rosszul.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Dr. Caroline Myss: A LÉLEK ANATÓMIÁJA
„AZ UNIVERZÁLIS ÉKKŐ A NÉGY NAGY VILÁGVALLÁSBAN AZ, HOGY AZ ISTENI LÉNYEG AZ ERŐ HÉT FOKOZATÁN KERESZTÜL VAN BIOLÓGIAI RENDSZERÜNKBE ÁGYAZVA, S EZ A TUDÁS SZEMÉLYES ERŐNK KIFINOMULT, TRANSZCENDENTÁLIS HASZNÁLATÁHOZ VEZET BENNÜNKET.” |
![]() |
|||||||
Az 1956-ban született szerző újságíróként kezdte a pályáját, majd teológiát hallgatott, könyvkiadással foglalkozott, végül holisztikus szemléletű gyógyító lett. Szakdolgozatát a miszticizmus és skizofrénia tárgyköréből írta. Útját, fejlődését sok tépelődés kísérte, miként utal is rá, belső feszültségének tombolásai éveken át kínzó migrénekben jelentkeztek. Egy balesete is volt, amelyben csaknem elvérzett. Egyszóval megélte „a lélek sötétéjszakáját”, mígnem látó és energiagyógyász lett belőle. Ehhez vélhetően nagyban segítette a baleset során megélt testen kívüli élmény, a földtől való elsodródás. Egy látomás és hallomás is kísérte mindezt, amely a megkezdett gyógyító munkáját és egy munkatársát érintette, amelynek során „sürgető vágyat érzett visszatérni testébe” és folytatni a munkát a földön. A világ sok táján tart előadást az ember energia rendszeréről, felméréseket készít és könyvet is ír. Az emberi energia rendszer modellje három nagy spirituális tradíció szintézise. Ezek:
„Energia nyelvezetnek” hívja azt az intuitív látásmódot, amely az energia mintázatok észlelésére alkalmas, és a spirituális egészség lényege. A „lélek anatómiája” a hét központ frekvencia tartománya, működése. Hiszen ezek archetípusok, energiamintázatok, jelképek, sajátos összecsengése élettörténetünknek és biológiai természetünknek. Gyakorlati példákon keresztül mutatja be, miként károsodnak szerveink a traumák emléknyomaiból, a fájdalmakból, a félelmekből, a nehéz indulatokból. A hivatást érintő frusztrációk a hasnyálmirigyet károsítják, a szomorúság és depresszió megmásítja kémiai folyamatainkat, a negatív rögeszmék felőrlik erőinket, de talán a legmarkánsabb, fekete lyukként beszippantó örvény a félelem, amelyben szinte teljesen összezúzódhatunk. A gyógyulás és öngyógyászat kapcsán nyomatékosan hangsúlyozza, mennyire fontos aktívan részt vennünk, belső erőink mozgósításával, életrekeltésével gyógyulásunk sikere érdekében. Mert a gyógyulás nem kívülről jön és nem passzív esemény. A csodák energia mezeje felé is meg kell nyitnunk magunkat, hogy azok elérhessenek bennünket, mint például a szinkronicitás élménye. A betegségek döntő többsége mögött a csakrák energia vesztesége, megromlott működése áll. Az isteni rend olyan erőt képvisel, amely mindenkor az egyensúly helyreállítását segíti belső és külső életünkben. Valóban új modell és szemlélet a keresztény szakramentumok analógiája a csakrákkal, a keresztelés, az áldozás, a konfirmáció, a házasság, a gyónás, a felszentelés és az utolsó kenet. Csak érdekességképpen ragadjuk ki a torok csakra és a gyónás analógiáját. Ez a kommunikáció torokközpontja, az igazmondásé, az őszinteségé, amelynek révén nem nyel el bennünket a hazugság, a manipuláció, a rágalmazás, a rosszindulatú kritika negatív energiamezeje. Az igaz beszéd nyitja meg a csodák szféráját, a hit és a szeretet fontos segítő ebben. A mai hitetlen világban sokan odamennek a „csodakúthoz”, mégsem isznak belőle. C. Myss írása ébresztő jellegű.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Lőrinc Ibolya – Pap Gábor:
Örökség Könyvműhely 1998. |
![]() |
|||||||
Minden mese beavatási történet, világosan kirajzolódó dramaturgiai rituáléval, csodaelemekkel és a „királyság elnyerésével”, próbatételekkel és egyéb epizódokkal. Nem kivétel ez alól Petőfi Sándor remekműve sem. De Pap Gábor a megszokottnál rangosabb és mélyebb elemzést nyújt, amikor a történetet a tarot lapok analógiájában vizsgálja, a nagy arkánum 22 lapja alapján. Ám Petőfi műve, hogy miként lesz Kukorica Jancsiból János vitéz és Tündérország királya, 27 fejezetben íródott. Így Pap Gábor elemzése 3-3 fejezetenként rendeződik egyrészt egy-egy bolygó alá, másrészt közéjük iktatódik a 0. vagy 22. lap, a Bolond, vagy Vándor néven ismeretes kép, ily módon illeszkedik a 27 fejezet a 22 laphoz. Lőrinc Ibolya az az 1993-94-es tanévben az 5. osztályban ebben a szellemiségben tanította a János vitézt, és vallomása alapján a gyerekeket mélyen átjárta a nem teljesen kézenfekvő és hétköznapi gondolkodás számára cseppet sem nyilvánvaló szempont rendszer, amelyben még az úgynevezett rózsakeresztes beavatás gondolata is felbukkan annak kapcsán, hogy Iluska a sírján nőtt rózsából kel életre az élet vizének tavában, amikor azt János vitéz oda bedobja. Nem feledkezhetünk meg ’Az apostol” című írásról sem, amely szintén maga a szerző, üstökös sorsával, 25 évének hihetetlen elhivatottságával. Ámbár Petőfi Sándor szerető családi körben nevelkedett és nem kukoricaföldön találták őt, vagy küszöbre kitéve, a magasságokat tekintve, ahová a nemzeti érzülete és a szabadságvágya repítette, szakrális vonatkozásokat súrol. A falu két árvája, a kemény mostohákkal, próbatételek és kísértések során elszakad egymástól, de a hűség köteléke újból összevezérli őket. A „pásztorok királya” beleszeret Iluskába, aki a patakban mossa a ruhákat. Az első csóknál belefeledkeznek a szerelembe, Jancsi nyája elszéled, Iluskát a gonosz mostoha szidalmazza, gyötri. Jancsi világgá megy, mert gazdája fel akarja nyársalni az elbitangolt nyáj miatt. Elbúcsúzik Iluskájától, miután a szokott furulyaszóval felébreszti őt és nekiindul az ismeretlen világnak. A VII. lappal, a Diadalszekérrel indul az elemzés. Az első hét lap, a Mágussal kezdődően a 20. fejezettől indul, vagyis a Diadalszekérrel zárul Pap Gábor Tarot eszmefuttatása. Jancsinak a kísértések és próbatételek folytán természetesen több ízben is meg kell küzdenie a gonosz erőkkel. Ilyen például a zsiványok tanyájának a felgyújtása, ahonnan a lopott kincseket nem viszi el, a török basa kettéhasítása, az óriás kővel való leterítése, vagy Tündérország kapuőreinek a leterítése a medvék, oroszlánok és a sárkány képében. Az óriások királyának homlokon találása a kővel, amelynek a megevésére akarja kényszeríteni, kísértetiesen hasonlít a Dávid – Góliát történethez. A „harmadik szem” eltalálása magának a hősnek is szemléletváltást hoz, bátrabb, bölcsebb, céltudatosabb lesz. Ugyanúgy nem fogadja el a francia királyságot, mint a francia királylányt a hálás francia királytól, csak az új nevet: Kukorica Jancsiból János vitéz lett. Az óriásoktól pedig csodasípot kap, amelynek szavára mindenkor és mindenhol segítségére sietnek „jobbágyai”. Így tud átkelni az Óperenciás tengeren, amely saját erőből nem lenne lehetséges. Mindezekhez persze önzetlen cselekedetek is kellenek. Például kisegíti a cserepes ember sárba ragadt szekerét. Hatalmas veszteségeket is el kell viselnie. Egyfelől minden a teljesen ismeretlen szülőkkel kezdődik, akik a kukoricaföldre csempészik csecsemő korában. Nevelő anyja nagyon jó hozzá, de őt is elveszti. Gazdája kevésbé szeretetteljes. Iluskájától is elszakad, sőt, Iluska meg is hal. Ezek az érzelmi veszteségek. De persze van még a mérhetetlen szegénység, a teljes nincstelenség, amely azonban erkölcsi erővel párosul. Például a zsiványok vérrel szerzett pénze nem kell neki. Viszont a francia királytól kapott zsák kincs a tengerbe vész a viharban, de ezt is szemrebbenés nélkül veszi tudomásul. Örül annak, hogy egy felhőbe kapaszkodva száraz földre jut a háborgó óceánból. Az első ízben 1845-ben megjelent mese számtalan kiadást ért meg, eredetiségéből, frissességéből mit sem veszítve. Pap Gábor spirituális elemzése még maradandóbbá teszi.
|
||||||||
![]() |
||||||||
v. Vesztergám Miklós:
„EBBEN A KIS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVBEN SZERETNÉM BEMUTATNI ÖNÖKNEK AZT A KÉRDÉSKÖRT, AHOGY AZ ŐSEINK LELKÉBE VLT MEGÍRVA.” |
![]() |
|||||||
Miként a gyönyörűen tárogatózó Vesztergám Miklós előhívta lelkéből az ősmagyar tudást, történelmet, sorsfeladatot, oly módon az Olvasó lelkében is megelevenedhetnek azok a morális erők, amelyek túlmutatnak a magyar vonatkozásokon, és az egész emberiség üdvtörténetét érintik. Vesztergám Miklós nem akadémiai kutató, de meggyőző tárgyilagossággal látja egybe a magyar történelmi vonulatot Attilával, Mátyás királlyal, a Rákóczi szabadságharccal, az 1848-as forradalmon és szabadságharcon keresztül a világháborúig, Trianonig és az 56-os eseményeket követő kommunista diktatúráig, a jelenlegi EU- és NATO - tagság problémakörét is beleértve, a maga komplettségében. Mindezt nem siránkozó és önsajnáló hangvételben, hanem a Súlyos igazságokat fogalmaz meg lefegyverző őszinteséggel és azzal a bizonyossággal, hogy a katasztrófákat követően a magyarságnak oroszlánrész jut az új kultúra megteremtésében az isteni szentség jegyében, amelyet a Szent Korona jelképez. A szentségnek összrendező ereje van. Ez túlemeli az embert a részletekben való megfeneklettségen. A finnugor származásunk nem is csupán. egy részigazság, de egyenesen tévtan. Sajnálatos, hogy az MTA ma is ezt vallja „hivatalosan”. Széchenyi Istvánt is felháborította ez a „magyartalanítás”, amely elválasztva bennünket igazi gyökereinktől, a sumírtól, amely különböző korokban, területeken, más-más néven létezett, szkíta, szittya, hun, türk, avar. A jogfolytonosságot a nyelv, a szokások, a kultúra, a műveltség jelzi és tartalmazza. A sumir agyagtáblák tanúsága szerint eleink az Egyetlen Őskinyilatkoztatás alapján álltak, és őrizték a szent hagyományt nemzedékről nemzedékre. Az államalapító Szent István király ezt folytatta, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy mentette át a keresztény vallás felvételével. Amikor pedig fia halálakor látván, hogy utóda nincs, a koronát és az országot Nagyboldogasszonynak ajánlotta, így lett országunk Regnum Mariánum. Az uralkodás szentségét már Krisztus keresztre feszítése nem értették sokan, mint ahogyan a Királyok Királyának áldozathalálát és feltámadását sem. Az intézményesült egyházban, a liturgiákban nem mindenkor hat élő erővel az életszentség. a „SACRA” szó ezt az isteni hatóerőt fejezi ki, a koronába ezt foglalták be annak készítői:
Vesztergám Miklós a királyi, a demokratikus és keresztény elvek taglalása után olyan alapvető fogalmakat elemez, mint a nemzet, a nép, a társadalom, a haza, a jog, az alaptörvény. Főleg a jog szentségével kapcsolatos fejtegetései hiány pótló ismeretek, amelyekre a jogrelativizmus zsákutcájában tévelygő jogászainknak igen nagy szüksége van. A társadalmi keresztmetszetben kifejti a szerző a családok szétrombolásának, a generációk szétválasztásának, a gondolkodás szabadságától megfosztott emberek félelmeinek romboló hatását, amely végül is oda vezet, hogy tagadják az isteni rendet, hiszen eleve Istenben sem hisznek. Mindehhez társul az az önismeret hiánya, egy sajátságos egovezéreltség, az általános felelőtlenség valamint a tévtanok arzenálja. A hajdanvolt táltosok már nem élnek közöttünk fizikai szinten, Krisztust is megfeszítették. Szükség van hát a saját tapasztalatokra a káprázatok világából való kijutáshoz. Ehhez a magyar mag-nép korona tana, amely a lelkekbe íródott, kezd kihallatszódni.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Szele György: EGY SZÉCHENYI VARÁZSA
ISTEN TERVEI |
![]() |
|||||||
Szemérmesen feltárulkozó történetet kap kézbe az Olvasó Szele György tollából, életének első 28 évéről. Korhű történelmi regénye az elmúlt esztendőben Amerikában nagy sikert aratott, From Hungary With Love címen. Korhű, hiszen a második világháborúban a most 88 éves szerző 16 éves volt, 28 éves korában pedig a forradalom kapcsán elhagyni kényszerült családját, egy hosszú, lidércnyomásos periódus után. Lévén, hogy az „uralkodó osztályhoz” való családi múlt miatt vagyonelkobzás, kitelepítés, folytonos ÁVO megfigyelés volt az osztályrésze. Orvosként még azt is meg kellett élnie, hogy az is megfigyelés tárgya volt, hogy a forradalom alatt minden sebesültet elláttak-e, vagy az osztályidegeneket veszni hagyták volna. Ám, miként a cím is sejteti, mélyebb gyökérű hazafias szeretetről van szó, mint puszta nosztalgia, vagy önsajnálat. A mélységes magyarságához való kötődés ötvöződik a tántoríthatatlan istenhittel és az orvosi hivatás áldozatos segíteni akarásával. Szaggatott életpályán, a letartóztatások, internálások, hadifogságok, börtönök, menekülések epizódjaiban mindig megjelenik a CSODA, az isteni hatalom működése, amely tovább görgeti a történetet egyfajta tanúbizonyság irányába az emberségről, a magyarságról, a Teremtőről. Még mélyebb történelmi múlt bukkan elő életében azáltal, hogy mátkája Széchenyi felmenőkkel áldott, a „legnagyobb magyar” leszármazottja. Emiatt nemcsak a nevét kellett átírnia, hogy az ne irritálja a proletár uraskodókat, hanem természetesen a továbbtanulását is ellehetetlenítették. Még munkát is nehezen kap, a családot kitelepítik. Budapesten, egy peremkerületben dolgozik egy szövőgyárban. Hétgyermekes család tagja, kis fizetéséből a Somogyba kitelepített családját is támogatnia kell. Történetük akár egy szép szerelmi história is lehetne, nagy távollétekkel és csodálatos újra találkozásokkal és egy medikus bállal a Gellért Szállóban. De dominálóbb a szépség mellett a drámai próbatételek sorozata, amelyeken át kell esniük, a folytonos megfigyelés alatt. Ám a tűrés, a kitartás, a nemes hűség meghozza gyümölcsét. Lia röntgenasszisztens lesz, és „véletlenül” éppen abba a kórházba kerül, ahol György sebész. Valójában a történelmi viharokról szól ez a 28 év. Három fejezetben írja le Budapest ostromát, amelyet a gladiátorok és barbárok közötti ütközetnek mond a nácizmus és kommunizmus összecsapásában, a német-orosz szembenállásban – hazánk rovására –. Mindez talán csak egy hívórím az 56-os forradalomra, amelynek idején a „nagyhatalmak” a szuezi krízissel voltak elfoglalva, és Magyarország elvéreztetése nem tűnt számottevő tényezőnek. Drámai, és mindenképpen Isten ujja, ahogyan újólag fel- felbukkannak a gyermekkori szereplők az események forgatagában, akit bújtattak, aki megmentette őket, aki kommunista lett, majd kiábrándult, és sorolhatnánk a változatokat ebben az isteni tervben. Végül Lia hamarabb disszidál, mint György, mivel egy újság címlapjára került a zendülés idején. Csodával határos módon csak Amerikában találnak újfent egymásra, Bécsben nem találkoznak. Ötgyermekes család lesznek, ma már 13 unokával. Mindeme politikai lidércnyomásban és történelmi szétforgácsolódásban megőrzik hitüket:
|
||||||||
![]() |
||||||||
Bíró Lajos: MAGYAR MÁGIA
„A „HOMO MÁGUS” ESZMÉNYE AZ ÖNMAGÁT FELSZABADÍTÓ EMBER, AKINEK AZ IGAZSÁG ÉS A SZERETET A LEGFONTOSABB.” |
![]() |
|||||||
Az 1961-ben született szerző 14 néprajzi tanulmányát kapja kezébe az Olvasó ebben a kötetben, hatalmas áthidalásként a világot leigázni akaró eltévelyedett ember saját magától és a magasabb létszféráktól való elszakadtságának megszüntetésére. Mert az extravertált, materialista, kapzsi „modern” ember IRÁNYULTSÁGA igen komoly világromboló tényező, amely saját üdvének is eljátszása egyben. Rögtön az első tanulmányban ízelítőt kapunk a mágia szó MAG eredetéről:
A mágia tehát valóban „mozgató erő”, és minden időben jelezték a kétfajta irányultságot a lefelé és felfelé, illetve a fekete és fehér jelzővel. Bíró Lajos írása a fehér mágiáról szól, amelyet hétköznapi tudattal csodának is hívunk olykor. A tarot kezdő lapja, a lemniszkusz kalapot viselő Mágus, előtte a napasztallal, maga is alap, az A betű (alfa) a kiindulás, ahová vissza kell térnünk,
Ehhez a természetfeletti világhoz természetfeletti képességekkel lehet eljutni, ez a mágia. A szerző utal a magyar nyelv ősi bölcsességére, amely őrzi ezt az istenséggel való kapcsolatot, mint alvó szikrát, amely időnként lángra lobban. Mélyreható elemzést nyújt a keresztről, mégpedig az egyenlőszárú, és nem a kivégző keresztről, mint a nemzés és teremtés isteni ősrendjéről:
A mai szexuális elszabadultságban különösen fontos jelzés lehet a szerelem eme misztikumára való emlékeztetés, amely a tanulmányok más darabjaiban is megtalálható:
A világok közötti átjárhatóság a mágia legfontosabb témája:
Maga az esztendő, a SZENT ÉV is valamiféle varázskörnek mondható azáltal, hogy a Nap (=Isten) körútja. Összefüggésbe hozza a mérhető és mérhetetlen időt az év 365 napjával és a 12-ősséggel:
A MAG által őrzött és összesűrített lényeg és titok sokrétű kifejtését találjuk Bíró Lajos írásában. Ilyen magának a lényegnek, mint középpontnak a megvilágítása, vagy a szemről írottak, amelyek nemcsak a látás szervét érintik, a fénylő fényhozót, hanem a gabonaszemet és a női szeméremtestet is. Mert a magból támad az élet, vagyis az élet a lélekhordozó. Nem véletlen, hogy a magyar mesékben a búza, az árpa, a köles, a zab kiemelkedő jelentőségű. Égitestekből származónak tartják azokat, amelyek a hősöknek rendkívüli erőt kölcsönöznek. Például a Babszem Jankó történetében. Az ácsolt ládák védőszellemeket és szakrális tárgyakat tartalmaznak. A koporsó is, amely az ősök csontjait őrzi. Olvashatunk a Luca szék eredetéről, amely a téli napforduló varázsszéke. Láthatóvá teszi a készítőjét. A 3*3 részből faragott szék 9 eleme más és más fákból készül, és csillag alakban rajzolja ki az egészet. A kilencességen túlmenően a lelki-szellemi utazást segítő nők a tizenkettősíéggel is összefüggésben vannak:
A tűz szentsége nyomán az ősi napvalláshoz jutunk. Az égitest és a földi tűz összefügg. Maga a villám is HÍD az ég és föld között. Mikrokozmoszunk szent közepe a szívünk. A tűz a halhatatlanság jelképe is. A meztelenség paradicsomi állapota az isteni őseredetre utal., egyben jelzi a kendőzetlen, őszinte viselkedést is. Az utolsó fejezet a Nap asztala, amelyben, amelyben újra megismerhetjük a 365 lábú templomi aztalt, a napabroszt, az úrasztalt. Kimeríthetetlen információ Bíró Lajos könyve.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Blaine Harden: MENEKÜLÉS A 14-es TÁBORBÓL
„A LÁGERBEN VALÓ SZÜLETÉS AZONBAN AZZAL AZ ELŐNNYEL JÁR, HOGY A RABNAK NINCSENEK ELVÁRÁSAI.” |
![]() |
|||||||
Nem játszhatjuk meg az előkelő idegent, amikor Szim Donghjok Észak-Koreai fiú történetét olvassuk, hogy ugyan, mi közünk ehhez, mert különféle diktatúrákat, embertelen rendszereket és háborúkat mi magunk is bőrünkön tapasztaltunk meg, hiszen Észak-Korea még ma is valamiféle „fekete lyuk” a világtörténelem egén, ahol még ma, a 21. században is elképesztő lágereket, kényszermunkákat tapasztalhatunk. Természetesen megérteni nehéz, a világ jobbításáért dolgozni pedig igen kis hatékonyságú tett, de a világnak és életünknek most, a 21. századan igenis része ez a tömény borzalom. Szim is ebben a lágerben született, 23 évig élt itt, mígnem egy kintről bekerült rabtársától megtudta, hogy „kint” ország van és városok. Fogalma sem volt arról, hogy országuk fővárosa Phenjan. Tizenéves korában elvitték anyja és bátyja kivégzésére, akiket ő árult el több étel reményében, hogy szökni készülnek. Anyjával nem volt jó a kapcsolata, apját alig ismerte, fivére nem jelentett számára semmit. Anyjával az ételért való hadakozás volt a meghatározó. Ha elette anyja elől az ételt, anyja kegyetlenül elnáspángolta. A szeretet, mint olyan, cseppet sem bukkant elő kapcsolatukban. Az árulásért való lelkiismeretfurdalás is csak jóval az események után fogta el kis időre, rémálmok formájában, amikor már Kínában volt Dél-Korea védelme alatt. Ekkor már megkapta az állampolgárságot és autószerelőnek tanult. A hosszú érzelmetlenség után, amely az első időben jellemezte, és amikor úgy mondta el történetét, mintha nem is ő élte volna meg, később bűntudat és öngyűlölet gyötörte. Attól is tartott, hogy apján bosszút állnak a szökése miatt. Kínjait fokozta, hogy társa, akivel együtt tervelték ki a szökést, áramütésben meghalt, amikor átmászott a kerítés alatt. Szim az ő testén keresztül jutott a kinti világba, A betűvetést kukoricacsuhéból készített papíron tanulta meg. Ceruzája elszenesedett fadarab volt. Azzal sikerült túllépnie élete első 23 évének minden képzeletet felülmúló nyomorán, hogy őszintén elmondta az Észak-Koreai politikai foglyok lágeréből való szabadulását. Ebben a szabadulásban egyedülálló a világon. Mert onnan még soha senki nem szabadult ki előtte. |
||||||||
![]() |
||||||||
Bíró Lajos: A BOR ÉS A SZŐLŐ ŐSI TITKAI
„A SZŐLŐ A NAP-LOGOSZ NÖVÉNYI HORDOZÓJA.” |
![]() |
|||||||
A szőlőműveléshez fűződő borkultusz nyomán nem túlzás a szőlőt szent növénynek, – azaz a Nappal és Fénnyel kapcsolatban állónak – mintegy az Aranykorszaktól ránk maradt égi ajándéknak tartani. Mindebből láthatjuk a középen elhelyezkedő Napból, hogy ALKÍMIAI ARANYRÓL beszélünk, ha a szőlőfát tanulmányozzuk, paradicsomi gyümölcsről, amelyből a mennyei ambrózia készül:
A „szó” és „sző” oly módon függ össze, mint a szív és a száj:
A Boristenről fennmaradt legendák közül egy azt őrzi, hogy amikor őt szétszaggatták és elégették, a szíve nem hamvadt el, teste hamujából pedig a szőlőtőke hajtott ki.
Dionüszoszról sok legenda maradt fenn:
Dionüszosz szívét ANIMUS MUNDINAK írja le a hagyomány. Természetesen nem hiányozhatnak Bíró Lajos könyvéből a magyarságra való utalások sem, sumir eredetünk kapcsán. Mert őseink nem birodalmi terjeszkedéssel foglalkoztak, hanem a szellemiség megélésével a mindennapokban, a mindennapi életvitelben. A mi népünk is a Nap – Logosz megtestesítője.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Bíró Lajos: TÁLTOSOK KÖNYVE
… Útjára bocsátom a szellemi „palackba zárt üzenetet”, |
![]() |
|||||||
Extravertált és deszakralizálódott világunkban különösen fontos a lelkekben kódolt ősi ismeretek előhívása, mégha az anakronisztikusnak is tűnhet, mint például táltosokról beszélni a 21. században. De jobb, ha tudjuk, hogy a szellemiség soha nem avulhat el. Bíró Lajos a szellem embereként idézi meg a táltost, aki pap, orvos, hős, tanító, tudós ember egyszemélyben. Mint rang, hatalmas horderejű a táltosság, akinek megélt tudása nem hírességgel és gazdagsággal társul. Inkább magányos, komor, szegény és meg kell küzdenie a gonoszsággal is. Segítői a tanító madarak, a bagoly és a lúd. A Magasság Fiai ők, akiknek az Útja az Életbe visz, vagyis a fényességbe. A felhőkben járnak ők, beszélgetnek az Istennel. Bár sokan isznak a feledés vizéből, a földön így is minden ember a lelkében hordozza az egész emberiség kultúrkincsét. A magyar nyelv bölcsessége sokat segíthet ezekben a megfejtésekben, mindenek előtt magának a táltos szónak az etimológiájával:
Az Ég küldöttei ők, akiknek fölös csont jelzi táltosságát, például 6. ujj. Földi nőktől születnek, csodás foganással, és égi tulajdonságaik hamar kiütköznek a bölcsességben, a jövőbelátásban, a gondolatolvasásában, az égi jelek értésében, a gyógyító erőben. Miként a tudásuk is égi eredetű, szent tárgyaik is csodaelemeket tartalmaznak:
A magyar történelemben Szent László a táltoskirály, és 7 táltosvezér vigyázza a magyarságot. A táltosok a szent hetesség őrzői is egyben. A magyar hitvilág a Tejutat a Tündérek Útjának nevezi, ezen járt Csaba királyfi, a székelyek megváltója. A zodiákus két pontján kapu nyílik a Tejút felé:
Mesében ezt az „útkereszteződést” a réz-, ezüst- és aranyhídon való átjutásban rajzolták meg. Az év időpontjai közül a nyári és téli napforduló ideje ez, vagy a Pünkösd, ha az Ikrek jegyébe esik. Van még egy fontos kérdés, amelyet Bíró Lajos is érint, ez pedig az ősvallásunk – talán látszólagos, vagy éppen valóságos – háttérbe szorulása Szent István államalapítása és a keresztény vallás felvétele kapcsán. Koppány vértanú halálát nehéz a helyére tenni. Az is tény, hogy István király halálát igen nagy anarchia követte. De ne nélkülözzünk egy rálátást, egy magasabb szempontot, amely az államalapítás és a keresztény Európához való csatlakozásban minden bizonnyal AZ IDŐK SZAVA volt, amelyet királyunk helyesen értelmezett. A tudatos és tudattalan lélekműködés harcát láthatjuk ebben is, amikor a letelepedés, az időszámítás és más hangvételű istenhit lett az uralkodó, mint ami a táltoskirályok idejében volt megszokott. Ebben a kérdésben is a szellem nehéz útját kell látnunk a megnyilvánult világban.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Klaus Werner / Hans Weiss: MÁRKACÉGEK FEKETEKÖNXVE
„EZREK HALTAK MEG A KOLTÁNÉRCÉRT, AMELY HOZZÁJÁRULT AFRIKA „ELSŐ VILÁGHÁBORÚJÁNAK” FINANSZÍROZÁSÁHOZ”. |
![]() |
|||||||
Ha valaki szívesen megnyitja pénztárcáját, hogy igényes vásárlóként márkás termékhez jusson a világpiacon, ajánlatos elolvasnia ezt a „feketekönyvet”, hogy teljesebb képe legyen a profitorientált gondolkodás gátlástalan túlkapásairól. Megtudhatja, miként vesznek részt a nemzetközi konszernek a fegyverkereskedelemben, a környezetszennyezésben, az állatkínzásban, az emberi jogok megsértésében. Megértheti azt a globális összefüggésrendszert, amely az élelmiszergyártásban, ruházati-, elektronikai-, gyógyszeripari területek, valamint az üzemanyag előállítása és a banki szféra között fennáll, a WHO, az IMF és a Világbank intézményi szövetségével. A felszínen olykor mindenféle jobbító és humanitáriusnak tűnő cselekedetek mögött azonban a szociológiai és ökológiai felelősség teljes hiánya és az egyre gyengülő politikai kontroll tapasztalható. Egyidejűleg van a világon gyermekvédő UNICEF, és olyan gyermekmunka, amely már az ipari forradalom idején is megbotránkoztatást keltett a fizetési anomáliák és a túl hosszú munkaidő miatt. A címben idézett koltánháború az elektronikai ipar mobiltelefonjával kapcsolatos. Kongó a világ egyik ásványkincsekben leggazdagabb országa: arany, ezüst, gyémánt, kőolaj, réz, kobalt és tantál található ott igen nagy mennyiségben. Ez utóbbi magas forráspontja, rendkívüli tömörsége, rozsda- és savállósága miatt kiválóan alkalmas a mobiltelefonok elektrolit – kondenzátorainak készítésére. Ezt nevezik Kongóban „koltánnak” Természetesen fegyverek és atomarzenálok gyártására is kiválóan megfelel. A világtermelés 1/5-e Kongóból származik, ahol a tantált a kolton nevű ércből nyerik. A bányák feletti ellenőrzésért vívott harcban kétes csatornákon jut a fém a piacra. Az elszállító repülők a visszaúton fegyvereket hoznak a bennszülötteknek. A hadsereg védi az intézményeket és személyeket, akik az ércet bányásztatják, ők pedig megosztják a nyereségeket a hadsereggel, amelynek a fegyverforgalma is megoldott ily módon. A mobiltelefon piac növekedése a tantál nyersanyag árát az égbe emelte. Úgyhogy semmi akadálya az álcázott kutatásoknak, virtuális kereskedelmi börzéknek, amelyen a háborús ellenfelek kiváló üzleti partnerek lehetnek. Pontos képet kapunk a két szerző könyvéből
|
||||||||
![]() |
||||||||
Dr. Máté Gábor: A TEST LÁZADÁSA
|
![]() |
|||||||
Jó tollú, orvos író jelentős könyvét kapja kezébe az Olvasó. A Kanadában élő, magyar származású orvos nem általánosságban ír a pszichoszomatikáról, hanem jól körül határolja az érzelmi kompetencia és inkompetencia autoimmun betegségeket kiváltó szerepét. Olyanokét, mint a sclerosis multiplex, a sokízületi gyulladás, Behtyerew kór, AIDS, Crohn betegség, Raynaud-betegség, bőrfarkas, Arzheimer kór, cukorbetegség, scleroderma, hogy csak a főbbeket említsük. Selye Jánosnak (1907-82), a „XX. század reneszánsz emberének” ajánlja könyvét, akinek az Életünk és a stressz című írása Magyarországon 1964-ben jelent meg. Selye stressz gondolatát és elvét fűzi tovább Máté Gábor a sok évtizedes orvosi gyakorlatában szerzett élettörténeti tapasztalatok elemzésével kiegészítve. Szellemesen utal arra, hogy mindaz a sok megfigyelés és publikáció, amely az érzelem szerepére utal a megbetegedésekben és gyógyulásokban, valamiféle „orvosi Bermuda háromszögben” nyomtalanul elsüllyedt, anélkül, hogy hasznosították volna. A gondolatfűzés kiindulópontja az érzelmek elfojtásából keletkező testtől való elidegenedés és megbetegedés. ÉRZELMI KOMPETENCIÁNAK nevezi érzelmeink megélését, adekvát kifejezését, érvényesítését, amely felelősségérzettel párosuk anélkül, hogy önfeláldozó, vagy önsorsrontó élethelyzeteket alakítana ki. De informatív megközelítését találjuk a STRESSZ fogalmának is, amely lehet külső ágens – elemi csapás, támadás, rossz hír – ezeket nevezzük stresszoroknak, Azt a túlingert, amely vagy menekülésre, vagy megküzdésre, vagy úgynevezett tanult tehetetlenségre sarkall bennünket. Ez utóbbi jelenti a tűrésnek azt a fajta gyakorlatát, amely az érzelmek elfojtásával is párosul. Erre épül az a bizonyos belső stressz, amely krónikussá válva létrehozza a fentiekben említett autoimmun betegségeket. Ilyenkor a szervezet védekező képessége önmaga ellen fordul. A természetes szükségletek ki nem elégülése is stresszor. A szenvedélybetegségek mélylelki okait itt kell keresnünk.
Az antiemócionalitásnak egyik leggyakoribb formája, amikor nem mondunk nemet, mert attól félünk, hogy elveszítjük mások szimpátiáját, és olyan dolgokat is megteszünk, amelyek egyáltalán nincsenek ínyünkre, esetenként nagyon is megterhelőek. Ennek nyomába még önutálat is járhat, amiért ennyire magunk ellen fordulunk. Máté Gábor ezt fókuszálva fejti ki könyve címében, hogy amikor mentálisan magunk ellen cselekszünk, végletes esetekben testünk lázad fel, hogy változtassunk a viselkedésünken. Az ember pszichológiai fejlődése igen összetett, a korai szülői kapcsolatok nagyban meghatározzák az utánzás, az azonosulás és ellenazonosulás folyamatát. Ez pedig generációkon keresztül öröklődik és módosul. Jobb, ha tudjuk, hogy ártatlannak tűnő hazugságok, a csalási titkok komolyan befolyásolják a lelki történéseket, mégpedig kóros irányba. Inkább az őszinteséget,, önmagunk felvállalását, a valóságot kell kultiválnunk az egészséges élet szempontjából. Selye János „adaptációs energiának” nevezi azt a rejtett tartalékunkat, amely a normális életet segíti, tartja fenn. Az ember test – lélek – szellem részei nem hasíthatók szét, noha az orvosi gyakorlat mára itt Nyugaton nagyonis testcentrikus lett, és a papok már nem gyógyítanak. De a holisztikus szemlélet helyreállíthatja az ősi egységet.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Bíró Lajos: A MAGYAR TÜNDÉRVALLÁS
...A TERMÉSZETFELETTI FÉNYVILÁG FÖLDÖNTÚLI TÜNDÖKLÉSÉRŐL... |
![]() |
|||||||
Egyedülálló monográfiát kap az Olvasó Bíró Lajos tollából a természetfeletti Fényvilágról, amely csupán jelzéseket küld felénk. Ezeknek a vételére ihletben, látomásokban, álmokban, extázisban a modern, racionális világban is képesek vagyunk. De ez a monográfia szisztematikus áttekintést ad a tündérlényeken keresztül, akik a magyar ősvallásnak is ismert szereplői. Miként a „tündér” szó etimológiája is híven kifejezi, a tündérek FÉNYLÉNYEK,
A hirtelen megjelenés, eltűnés és alakváltoztatás alapvető tulajdonságuk. A „tűnik” egyszerre jelenti a láthatóvá, illetve a láthatatlanná válást. A „tűnődik” szóváltozat pedig az igen fontos lelkiállapot, vagy viselkedés jelzője, amely finomabb, mint a töprengés, a tépelődés, mert csupán minden erőlködés nélkül hangolódig rá a pillanat által adott vonulatra, rezgésre, saját gondolataira, élményeire, amelyek ez esetben harmonizálok és medret szabnak a lelki energiáknak. A monográfia három témakörben tárja elénk a tündérvallást:
A kötet végén néhány tündérmeséhez is hozzájutunk, a bőséges szakirodalmi hivatkozás mellett. Ha ma Aranykorról szólunk, többnyire az időben és térben valami távoli régen volt, letűnt korszakra gondolunk, valamiféle nosztalgiával, mintha az visszahozhatatlan lenne. Valójában azonban az ősi, időszámítás előtti emberiség túlvilágról alkotott képzetéről beszélünk, amelyet a mesék híven őríznek szájhagyomány és írásos formában egyaránt. Ebben a hitben a tündérek csodásan tündöklő égi hírnökök, és a legfontosabb „segítségük”, hogy a csodákra irányítják figyelmünket, ebben a haszonelvű és teljesítménycentrikus modern, elidegenedett, kilúgozott lelkű világunkban és irányultságunkban. Megidézi a fonás-szövés misztériumának ősi istennőit, akik a szövésben, a fonalak kereszteződésében a nemzés mágikus aktusát, a nemi egyesülés életteremtő folyamatát élik meg ezekben a szakrális műveletekben. Idézi a szerző Boristen mámorát, amely túlemel a kicsinyes, gondba gabalyodottságon. Természetszellemeknek is mondhatjuk a tündéreket, akik mindenütt fellelhetők:
Számmisztikai elemek is felbukkannak, például a körtáncokban, amelyeket 12 tündér jár. Ezekben mintegy „kikerekedik” az üzenet, miként minden valódi koreográfiában, megszólalásban, megjelenésben. A méhek „léleknimfák” a régiek fogalomtárában, mivel ők a gyönyör létrehozói. Táncuk kötődik a Hold-járáshoz, általában a telehold az idejük. Az év vonatkozásában pedig a nyári és a téli napforduló képezi a fontos hasadékot a zodiákuson:
Bőven olvashatunk magyar vonatkozásokról is, Tündér Ilona és a Boldogasszony kapcsán. A magyar népmese kincs kimeríthetetlen az alma gömbölyűségének, az égigérő fa világtengelyének, a csodaszarvas legendájának, a lúd, a hattyú, a galamb alakváltozásainak sokrétű történeteivel. Mindez kiegészül a kristálygömb, az arany-és gyémántpalota, az élet és a halál vize igen tág üzenet horizontjával.
Ennek metaforait mi is megéljük ,életünkben, hiszen részinformációból, töredékekből, felvillanásokból, rejtett lényegekből kell és lehet kiszűrnünk a valóságot, megtalálnunk vezérlő csillagunkat, fonnunk sorsunk szövedékét. Jó szívvel ajánlom Bíró Lajos monográfiáját az érdeklődő Olvasók figyelmébe.
|
||||||||
![]() |
||||||||
Jane Goodall: AMÍG ÉLEK, REMÉLEK
„A MISZTIKUS ÖRÖKKÉVALÓSÁGÉRZET VÁRATLANUL NYÍLAL AZ EMBER SZÍVÉBE." |
![]() |
|||||||
Az 1934-ben született szerző talán legfontosabbnak mondható hitvallása, hogy a természetes világ megőrzésének és tanításának szenteli életét. Kora gyermekségétől elementáris érdeklődéssel fordul a természetes élővilág, az állatok felé. 25 évet töltött Gombében a főemlősök életének kutatásával. Több könyv szerzője, előadásaival a szó szoros értelmében bejárja a világot. Mint írja, a Nagy Szellemben, vagy Teremtőben hisz, abban, hogy az emberek, a Föld, az állatok, a kövek, a vizek, a Nap, a Hold és a csillagok kölcsönösen függnek egymástól. Ezt a könyvét lelki utazásnak mondja J. Goodall, a gonoszságtól a szeretetig tartó Útnak. Életrajzi adatokat és személyes vallomásokat olvashatunk ebben az életről és reményről szóló írásában, ahol az érthetetlen pusztítást az állatkínzásokból indítja, de közben az emberi társadalomban tapasztalható, főleg a háborús élmények nyomán társadalmi-történelmi panorámát fest. Szellemi zarándoklat ez, amely saját lelki fejlődésének is fontos állomása. Üzenetközvetítőnek mondja magát, akit lelkiismerete hangja vezérelt változatos életében, és hozott össze fontos közéleti emberekkel is. Az erdő békéjét, a hegyek monumentalitását közli másokkal, akik veszik üzenetét. Akik valóban felfigyelnek üzeneteire, az élet szentségére, és arra, hogy az állatok is lelkes lények, élethordozók, azokban rezonanciák, belső felismerések támadnak, egyszóval nyertesek lesznek. Hiszi azt, hogy nem törvényekkel és rendszabályokkal lehet az emberi viselkedést helyes mederben tartani, hanem a belső tapasztalattal, meggyőződéssel, értékrenddel, amely ellen nem akarunk véteni A világban valóban rengeteg éhínség, szegénység, betegség, tudatlanság van. Nagymértékben a kegyetlenségek, kapzsiságok, féltékenységek, fanatikus gyűlöletek, a szervezett bűnözés, a fegyverkereskedelem miatt, de a damaszkuszi fordulat is adva van a lelkekben. Mint annak idején Saulban, akiből Pál lett. Vitathatatlan, hogy a világ tele van ideológiai, etikai, etnikai, területi problémákkal, és nagyon sok emberből hiányzik a becsületesség, az önfegyelem, a bátorság, az élet tisztelete, az együttérzés, a türelem, a diszkréció. A mai gyermekeket a virtuális világ vonzza főként, csaknem tagadják az „igazi” valóság létét. De mindig adódhatnak pillanatok, amelyeket megragadva elindulhat a változás jó irányba. Erre utal a könyv címe: Dum spiro, spero. A fiatalok szemléletformálódását szolgálják a „Gyökerek és hajtások” néven kidolgozott program, amely szimbolikusan a gyökerek föld feletti terjeszkedésére utal, biztos alapot nyújtván a hajtások föld feletti életéhez. Olyan „kőfalakon” kell a Fény felé törekednie a hajtásoknak, mint a túlnépesedés, az erdők kiirtása, a talaj eróziója, az elsivatagosodás, a szegénység, az éhség, etc. A „hajtások” a reménységet hordozzák. Az áttörésre való képességek és lehetőségek lényeges elemei:
1977-ben ENSZ segítséggel létrehozta szervezetét, JGI (Jane Goodall Intézet), amelynek hazánkban is van képviselete. Környezetvédelmi és humanitárius oktatási programja az óvodától az egyetemig ad példát és lehetőséget, hogy életüket az önös érdekeken túlmenően magasabb vezéreltségnek rendeljék alá. Sok inspirációt meríthetünk J, Goodall életéből és írásaiból. |
||||||||
![]() |
||||||||
Máté Gábor: A SÓVÁRGÁS DÉMONA
„NAGYON KELL VIGYÁZNUNK ARRA, HOGY BELSŐ PROBLÉMÁINK NE VÁLJANAK KORLÁTAINKKÁ.” |
![]() |
|||||||
Hatalmas tapasztalati anyagot gyűjtött egybe a Kanadában élő, magyar származású orvos a szenvedélybetegségekről, saját magát is munkamániásnak és zenebolondnak tartván. Olyan odaadással bogozza betegei történetét, és olyan felelősséggel gondozza és gyógyítja őket, amelynek mélyén saját érdekeltségnek is kell lennie. Az egyik minden bizonnyal Máté Gábor holokausztban való érintettsége. A másik a fentebb említett zenebolondsága, mint vásárlási, gyűjtési szenvedély. Említi, hogy nyolcezer dollár volt egyéni rekordja, amelyet egyetlen hét alatt könyvekre és lemezekre költött, ez a saját dependens viselkedése. Persze, a saját maga által feltett kérdésre, hogy „ki a főnök, az ember, vagy a viselkedése?” egyértelmű a válasz. Az ő „megszállottsága” nem önpusztító. Szemben a Bowntown Eastside-on gondozott betegeivel, akiknél a kiszámíthatatlanság, az önmaguk aláaknázása, megtetézve sötét szégyennel, nagyon összetett problémát kínál mind a függőknek, mind a velük foglalkozóknak, beleszámítva azt is, hogy csak igen elenyésző mértékben sikerül „megmenteni” őket. A kérdés, amely nagyon is kézenfekvőnek tűnik, hogy tudniillik a szenvedélybetegség oki tényezője inkább genetikai, vagy környezeti, Máté Gábor könyvében is felmerül, de valójában megválaszolatlan marad. Hiszen magasabb nézőpontból mindenki oda születik, ahová az előző életében kialakított kódja szerint való. A szabad akarat kérdése kisebb szinteken teszi lehetővé a jó és a rossz közötti választásunkat. Ebben a tekintetben a szenvedélybetegek ismert játszmája a „csak még egyszer, utoljára” már csak egy elágazása a régen elfajzott úton való járásnak. Nem rajzolódik ki pontosan, mikor volt még visszafordítható a lejtőn való elindulás. Hiszen minden sóvárgásnál ott lebeg a beteljesülés ígérete, ám a függőség valójában egy FEKETE LYUK, amely elnyeli az oda belépőt. Centripetálisan szippant be és szívja el az erőt ebben a süllyedésben. A betegséggel foglalkozót is könnyen elsodorja, sötét erdőbe viszi titokzatos irracionalitása. Etimológiailag az ADDIKCIÓ kifejezés az „addicere” = hozzárendel, elkötelez szóból ered.. Pejoratív értelemben az „addictus” olyan származéka, amely a kölcsönét visszafizetni nem tudó személyt jelölte, ami miatt rabszolgamunkára kötelezték hitelezője mellett. Ebben az értelemben bővült a jelentés horizont „a szokás rabja” irányába. A dicere = beszél, szól, mond szóhoz előtagként odaragasztott „ad-„ elöljáróval ma a szenvedélybetegséget jelölik, legyen az dohány-, alkohol-, drog-, szerencsejáték-, vásárlási szenvedély, vagy evéskényszer. Mindegyiket a kielégíthetetlenség, az ingerlékenység, a beteges sóvárgás, rögeszmés kényszeresség jellemzi, amelyre semmiféle racionális magyarázat nincs hatással. Ezekre tagadással és megbántódással reagálnak. Az agyi működés biokémiai elfajulására sajátságos viselkedészavarok rakódnak. Ily módon komplex viszonyrendszert neurobiológiai, pszichológiai és szociológiai nézőpontból is lehet kutatni. Természetesen mindezeken kívül politikai, gazdasági és főleg spirituális okok is jelen vannak minden esetben. A kutatások a DOPAMIN kulcsfontosságú szerepén át a sejtekig lehatolnak, ezek az úgynevezett hírvivő sejtek, a sejtinformáció lebonyolítói. Kezdetben az alulmotivált embereknél, Az addikció tehát természetellenes állapot. A szenvedélybetegek általánosságban elutasítják mind az önmagukkal való törődést, mind a mások segítését. Vékony vonal húzódik a hatékony segítés, az önfeláldozás és a megértés között. Kényszeresen ragaszkodnak egy viselkedéshez, amely számukra és környezetükre egyaránt igen negatív következményekkel jár. Ha egyik függőségükből ki is gyógyulnak, hamar lecserélik egy másikkal. Elfutnak a valóság elől. Saját függőségükbe kapaszkodnak. A probléma elsősorban pszichológiai, de megoldás csak spirituális szinten kínálkozik.
|
||||||||
Dr. Bobula Ida: A SUMIR ÖRÖKSÉGÜNK
Kr. e. 4000 UTÁN KELETKEZETT |
![]() |
|
A sumerok virágkora kb. Kr. e. 3000-2000-ig tartott. Ők találták fel a téglából való építkezést, az oszlopsort és a boltívet, a kereket, a kerekes kocsit, a fazekaskorongot, a pecséthengert, az írást, a fémművességet, a szobrászatot. Mezopotámia öntöző rendszere bőséget biztosított a lakosságnak. Fejlett jogrendszerük lehetővé tette a városi életet, politikai szervezettségük igen magas fokú volt. Vallási meggyőződésük a minden teremtett lélekkel való szolidaritás, amely a magasrendű élet alapja és az egyik legfőbb sumér örökség.
Ezeket a kincseket őrzi a lélek, mint örökséget, továbbadandó értékeket, mint az élet vizét, füvét és fáját. Ezt őrzik a szavak, a képek, a mondák, a legendák, a címerek, a zászlók, a himnuszok, a versek.
A kötet tartalmazza a szerző verseit is.
Haszonnal forgathatja az Olvasó Bobula Ida hagyatékát, a mellélelt bibliográfiát, a sumer-magyar szószedetet.
|
||
![]() |
||
Dr. Caroline Myss:
"A PSZICHÉ REJTI MAGÁBAN A FIZIKAI GYÓGYULÁS KULCSÁT." |
![]() |
|
A problémák tárgykörében a betegségeknek bebiztosított helyük van, főleg annak okán, hogy kevés a maradéktalan gyógyulás, és a halálozások nagy része is többnyire valamilyen betegség. Az külön problémát jelent, hogy leszámítva a pszichiátriai eseteket, fizikai tünetekkel találkozunk és fizikai szinten való gyógyításokkal próbálkozunk: gyógyszerekkel, műtétekkel, fizikoterápiával, etc. Ebben jelent új nézőpontot C. Myss ENERGIAGYÓGYÁSZATRÓL írt könyve, amely nem engedi a témát leragadni az anyag szintjén, hanem az ANYAG – ENERGIA – INFORMÁCIÓ hármasságában vizsgálja azt. Hiszen tudjuk, maga "a" probléma is mindenkor a tudatos és tudattalan lélekműködés ütközete, amikor az energia átalakulás művelete nem jön létre. C. Myss számol a spirituális válság tényével is, amikor a betegségek eredetét kutatja, és természetesen az ellenállásokkal, a felhalmozódott negativitásokkal, amelyek mintegy eltorlaszolják a gyógyulás lehetőségét, mint a hajdanvolt traumákba, lelki sebekbe való begyökerezés, vagy hitünk hiszékenységre való aprópénzre váltásával történő teljes megfeneklés. Rámutat arra, hogy ez a fajta "defektológiának" való elköteleződés – vagyis ha csak a sérülésünk alapján próbáljuk meghatározni magunkat – súlyos energiaveszteség, amely újabb megbetegedések előidézője. Megrekedni a sérüléseinkben nem tévesztendő össze az igazi, az adekvát önkifejezéssel, mert a zászlóként lebegtetett sérülés megköti, befolyásolja a természetes viszonyulást az adott helyzethez. Az önismereti fehér foltok sok önbecsapásnak és mások félrevezetésének forrásai a betegség kérdésének a megértésében, amelynek szerteágazó fizikai, emocionális, pszichológiai, mentális, spirituális és stresszel kapcsolatos összetevői vannak.
Nem maszatolja el az igazmondás, a helyes beszéd, a jó szándék nélkülözhetetlen fontosságát a helyes életvitel vonatkozásában. Nem szabad feldarálódnunk a vak teljesítmény kényszer ördögi körében, miközben a közösség hasznára kell lennünk. A társadalmi fejlődés folytán eltávolodtunk a hajdanvolt törzsi tudattól, ebben a tágabb térben más szabályok érvényesek.
|
||
![]() |
||
Hajnal Géza: A GÉRECZ – HAGYATÉK 45 vers, 14 műfordítás |
![]() |
|
Szuggesztív hangvételben idézi a vízimérnök Hajnal Géza a mindössze 27 évet élt Gérecz Attila (1929.11.20. - 1956.11.07.) költő életét és szellemi hagyatékát. Több helyütt is utal arra, hogy kutatásai közben nem talált igazi nyugvópontot. Érintettsége nyilvánvaló, hiszen édesapja Gérecz Attilával egy időben volt politikai fogoly a Rákosi éra börtöneiben. Ez a fáradhatatlan kutatómunka részint még élő ismerősök, hozzátartozók felkereséséből, részint levéltári dokumentumok áttanulmányozásából tevődött össze. Az ebben az évben, vagyis 2017-ben tervezett összes versek kiadása talán méltó helyre teszi a magyar irodalomban a vagány költőt, akit többen az 56-os forradalom Petőfijének mondanak.
|
||
![]() |
||
Savis Wooton: AZ EGEK KÉMLELŐJE Galileo Galilei élete
„HISZEN A FÖLD MAGA IS AZ ÉGEN VAN, ELVÁLASZTHATATLANUL.” |
![]() |
|
Galileo Galilei (1564-1642) a 16. - 17. századi reneszánsz egyik nagy képviselője. A kort áthatja az elveszett ókori eszme utáni sóvárgás, mind a filozófiában, az orvoslásban, a jogban, a művészetben, a zenében, mind az általános életérzésben.
Távcsövébe a lencséket maga csiszolgatta.
A végtelen világegyetem és a bolygók mozgásának új törvényei miatt Galilei is az inkvizíció látókörébe kerül. Ekkor már a kopernikalizmus szelleme is áthatja a kor tudósainak gondolkodását.
Ez a mondat fél évezred múltán is itt kering a történelemben.
|
||
![]() |
||
Apuleius: ARANYSZAMÁR
„LUCIUS! MIFÉLE CSODÁRA VÁRSZ? |
![]() |
|
Lucius Apuleius (i.e. 125-170) római író, filozófus, Ízisz pap fergeteges könyve mit sem veszített elevenségéből a hosszú évszázadok alatt. Agyafúrt történetét Révay József fordításában olvashatjuk. Mialatt írta, Észak Afrikában egy boszorkányper hőse is volt az író. Semmi kétség, hogy Lucius, a főhős, maga a szerző, akinek a fenti műve Metamorfózis címen is ismert.
Nos, fenti regényében is saját magát írja meg, miként változott szamárrá a dúsgazdag, de zsugori természetű Milo házában, akinek kikapós felesége jártas volt a mindenféle alakváltoztatás mágiájában. Ezekre a praktikákra Fotisz, a cselédlány is be volt avatva, ő segítette asszonyát az éjszakai kirepülésekben. Lucius forró és szenvedélyes éjszakákat élt meg a tüzes Fotisszal, és megkérte őt, változtassa madárrá. Csakhogy Fotisz véletlenül összecserélte a szelencéket, így történt, hogy Lucius madár helyett szamárrá változott. 11 fejezetben írja le ezt az Asinus aureus történetet, aki azért „aranyszamár”, mert emberből lett szamárrá, aki megőrizte emberi érzéseit és gondolkodását, csupán külsejében lett szamár, és beszélni sem tudott. Ám ember módjára élte meg fordulatokban gazdag szamár életét, számítván arra, hogy ha majd sikerül visszaváltoznia, megírja ezt a ritka, arany kincshez hasonlítható történetet az emberek számára.
|
||
![]() |
||
James Joyce: IFJÚKORI ÖNARCKÉP
„STEPHEN TITKON MÁR KÉSZÜLT ARRA A NAGY SZEREPRE, AMELY ÉRZÉSE SZEINT RÁ VÁRAKOZOTT, DE AMELYNEK VALÓSÁGOS JELENLÉTÉT MÉG CSAK HALVÁNYAN SEJTETTE.” |
![]() |
|
James Joyce önéletrajzi ihletésű könyve előbb folytatásokban jelent meg folyóiratokban, majd könyv alakban 1916-ban, 34 éves korában.
Iskoláséveit a jezsuitáknál kezdi a Clongowesi internátusban. Itt éli át azt a megvesszőzést, amelyre más művében is utal, ugyanis vétlenül szenvedte el a büntetést. De itt csak három évet tölt. A következő iskolában is kilóg valamiképpen a sorból, egyszerűen másnak érzi magát a többi kisdiáknál. Falja a könyveket, ideált talál gróf Monthe Christófban, aki a bosszúállás nagymestere. Példaképet lát Pormellben, az üldözött ír hősben is, aki éppen akkor hal meg váratlanul, amikor ő a jezsuita iskolából hazatér, 1891-ben. Verset is ír a megrendítő halálesetről, valamiféle félálomi vízió keríti hatalmába.
J. Joyce asszociációs stílusban írt könyve lazán öt részre tagolódik, címek nélkül, spontán gondolatfűzésekben
|
||
![]() |
||
Henri Boulad SI : TEÓZIS
„KRISZTUS FELTÁMADÁSA, MINT KOZMIKUS ESEMÉNY, CSAK KEZDETE AZ EMBERISÉG ISTENI SZFÉRÁBA VALÓ BELÉPÉSÉNEK. |
![]() |
|
Az 1931-ben, Alexandriában született arab jezsuita szerzetes neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, mert mát hét könyvét fordították magyarra és adták ki nálunk. Korunk egyik igen pallérozott polihisztoráról van szó, aki a teológiát Libanonban, a filozófiát Franciaországban, pszichológiát az USA-ban tanult. Előadásokat tart világszerte, könyvei tíz nyelven jelentek meg.
A legmodernebb pszichológiai ismeretek birtokában fejti ki mindenki SAJÁT FELELŐSSÉGÉT abban a vonatkozásban, hogy életét beteljesítse. Hiszen a bennünk lévő isteni erő éppen erre hivatott.
Az isteni erő, amely bennünk van, az atombombánál nagyobb hatású valóság, amelyet nevezhetünk pszichikai, spirituális, morális vagy mentális erőnek, de tudnunk kell, messze túlmutat a fizikai világon, az egyetemes rend felé.
|
||
![]() |
||
Dr. Máté Gábor: SZÉTSZÓRT ELMÉK
„HABÁR A FIGYELMET RENDSZERINT INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGNEK TARTJUK, LEGMÉLYEBB GYÖKEREI AZ ÉRZELMEK AKTALAJÁBÓL SZÁRMAZNAK.” |
![]() |
|
Az ADHD (attention deficit hyperactive disorder) pszichiátriai kórképről szól Máté Gábor hét fejezetre tagolt könyve. Az első négy fejezet a figyelemhiány zavar természetét taglalja, annak neurológiai, kulturális, társadalmi kiváltó okait, a másik három a gyógyulási folyamatokat fókuszálja. Részletesen kitér a személyiség kialakulásának, a lelki fejlődésnek arra a feltételére, amely a harmonikus gyerek-szülő kapcsolatban rejlik, és az érzelmek meghatározó szerepére. Érinti a téma paradoxonját is, vagyis, hogy a figyelemhiány okán „szétszórtnak” jellemzett elméjű embereknél is találhatunk rendkívüli koncentráló képességet, amely őket különféle alkotásokra teszi képessé. A kórkép oldaláról szemlélve azonban a szétszórtságot, jobbára működésképtelen személyiségeket láthatunk, akik képtelenek a feladatokat befejezni, hiányzik belőlük a kitartás, és az abbahagyott tevékenységek összességükben valamiféle félbemaratottságot eredményeznek. Más szavakkal ezt úgy írhatjuk le, nem a reális korukat érzik, hanem megrekedtek egy korábbi fázisban, mint például a hiperaktivitás időszakában a járástanulás idején, amikor még a céltalan, kíváncsi izgés-mozgás teljesen magától értetődő. A későbbiek folyamán azonban életük nem lehet a soha meg nem érkezés, az érdeklődés és motiváció kielégítetlensége, indítékaik meg nem értése. A figyelemhiány következtében végig nem járt utak három jellemzője:
Az energiának ez a sajátságos szétszóródása, - entrópiája- nem csupán megnehezíti, de egyenesen ellehetetleníti a normális kapcsolatok felvételét és működtetését, és sajátságos emlékezet kieséssel is párosulhat. Ugyanis nem lehet tudni, hogy aki a szavunkra nem figyel, nem látja azt, ami éppen ott, az adott pillanatban látható lenne, és nem is emlékszik, „hol is van” valójában, ott normális kapcsolatról, kommunikációról alig beszélhetünk. Mindez látványos problémákat okoz az iskolai nevelésben, de ne gondoljuk, hogy ez a gyermekkora korlátozódik, és „kinőhető” rendellenesség lenne. Hamarabb torkollik letargiába, alulmotiváltságba, depresszióba, mint spontán gyógyulásba. Nem is beszélve az elmagányosodásról. Eric Berne FIGYELEMÉHSÉGNEK nevezte az Emberi játszmák című kötetében ezt a viselkedést, amely a játszmákat, mint meddő futamokat elindítja abba a reményben, hogy valamiféle jó energiacsere jöhet létre két ember között, amelyben mindkettő töltekezik. De szeretet híján csupán hatalmi harcig jut el magatartásuk. Állóharcok, ideg- és hidegháborúk szembenállásra merevítik ezeket a kapcsolatokat, amelyeknek az áthidalása kevéssé szokott sikerülni. Inkább fájdalom, keserűség rakódik rá az eleve is érzelmi inkompetenciára. A meg nem értettség sokhúrú kínja, amely elutasítással párosul.
Máté Gábor saját magát is figyelemzavarban szenvedőnek írja le, ez mégsem akadályozza meg abban, hogy egy egész kötetet ennek szenteljen. Nem zárkózik el teljesen a gyógyszeres megoldásoktól sem, hiszen ő maga is szedett Ritalint. Ám esetelemzései között szerepel olyan, amikor a szülők a gyógyszeres kezelés helyett inkább amellett döntenek, hogy elmélyítik a lelki, érzelmi kapcsolatukat gyermekükkel.
|
||
![]() |
||
Láma Ole Nydahl: FÉLELEM NÉLKÜLI HALÁL
A VILÁGEGYETEM VÉGSŐ SORON INFORMÁCIÓBÓL ÁLL. |
![]() |
|
Istenről, a túlvilágról, a halálról, az emberek üdvözüléséről a keleti és nyugati kultúra igen különböző elgondolásokat dolgozott ki. Még a lélektannak sincs könnyű dolga, ha ezeket a leírásokat közös nevezőre akarná hozni, mert a lélek, a tudat fogalmak jelentéshorizontja is nagyon más a két kultúrkörben:
Ehhez kapcsolódóan a halál, a túlvilági élet, a „feltámadás” problematikája is teljesen eltérő megvilágítást kap a kétféle megközelítésben. Fontos eltérés még a reinkarnáció kérdése is, amely Keleten magától értetődő, itt Nyugaton viszont vitatott. A félelemmentes halál lényegében a múlandóság fájdalmát éppen azáltal oldja fel, hogy lényegében az örökkévalóságunkra irányítja figyelmünket, eszmélésünket. Végigvezeti olvasóit, miként távoznak az elemek a testből a haldoklás folyamatában. Kelet „tudatról” beszél, ez Nyugat lélekfogalmában másféle árnyaltságban fogalmazódik meg. A TUDAT TÉRTERMÉSZETE gondolat valóban alkalmas a léttudat felkeltéséhez, megéléséhez.
Ezek ismerete nélkül a halál valóban nehezen felfogható, érthetetlen végzetnek tűnhet. Nem a testünk vagyunk, hanem rendelkezünk testtel. Minden hang mantra, az igaz gondolatok önmaguktól keletkezett közvetlen bölcsességek. Lehet ennél fontosabb ismeret?
|
||
![]() |
||
Franz Kafka: AZ ÉN CELLÁM
„A BELSŐ VILÁG CSAK ÉLHETŐ, DE NEM ÍRHATÓ.” |
![]() |
|
Termékeny lelki-szellemi utazásban vesz részt a lélek belső végtelenjében, aki elolvassa F. Kafka (1883-1924) fenti, három részre tagolt írását. Műfajilag talán eszmefuttatásnak, elmélkedésnek, aforizmagyűjteménynek lehetne mondani ezt a mély önelemző, létfilozófiai és pszichológiai művet. Hiszen F. Kafka M. Prousttal és J. Joyceval a pszichológiai élményidő leírói. Létfilozófia, mert az égi cellából a földi cellába zuhant embernek a pillanat valóságában lehet és kell megélnie a múlandóság és öröklét kapcsolatát, az ég elérhetetlenségében és a földi fájdalmak elviselhetetlenségeiben. Idő vonatkozásában ezt úgy fogalmazza meg, hogy minden pillanatnak van időtlen megfelelője. Mivel azonban az időtlenség örökkévaló, az idői, múlandó világgal kapcsolatba lépnie lehetetlen. Az első rész Te vagy a feladat címet viseli.
A második rész Bábeli aknát ásunk címen íródott.
A harmadik rész „Ő” címen íródott, természetesen saját magáról.
Van, aki F. Kafkát szélsőségesen individualistának látja. A recenzens inkább az egyetemes embert fedezi fel benne a sajátságosan pszichológiai kérdések boncolgatásával. |
||
![]() |
||
Johannes Ámos Comenius: A VILÁG ÚTVESZTŐJE ÉS A SZÍV PARADICSOMA
„A VÁNDOR ELINDUL AZ ÉLET FELÉ, AMELYBEN MINÉL KEVESEBB A GOND, A TÖRTETÉS, ANNÁL TÖBB A SZEMLÉLŐDÉS, A BÉKE ÉS A LÉLEK DERÚJE.” |
![]() |
|
A XVI. és XVII. század történelmi kedélyét alaposan felborzolták a humanizmus, a reneszánsz, a reformáció, a polgár- és parasztlázadások, a vallásháborúk eszméi. Sok igen nagy szellem született ebben az időben Földünkre, ezek egyike J, Á. Comenius (1592-1640), a csehek nagy „vándora”.
A hivatásokat a Végzet osztja ki, illetve ő tartja azt az üstöt, amelyből az eligazító cédulát mindenki kihúzza. Vándorunk is kap egy cédulát: SPECULÁRE felirattal, azaz Szemlélődj, vagy Kutass!
Ekkor vándorunk összeomlik. „Óh, Isten! ha igazán Isten vagy, könyörülj rajtam, nyomorulton!” – hangzik szájából.
Saját szívének ÉLŐ TEMPLOMÁBAN valódi megnyugvást és békét talál. Comenius kora és a 21. század, ez a Vízöntő korba való átmenet, sokban analóg egymással. A mai ember is útmutatásokat találhat az 54 fejezetből. |
||
![]() |
||
Gárdonyi Géza: ISTEN RABJAI
„A SZERZETES AKAR LEGTÖBBET, AMIKOR AZT MONDJA, SEMMIT NEM AKAR EZEN A FÖLDÖN.” |
![]() |
|
Nemcsak a magyar irodalomnak, hanem az emberiség kultúrkincsének is felülmúlhatatlan gyöngyszeme Gárdonyi Géza (1863-1922) három történelmi regénye. A láthatatlan ember, az Isten rabjai és az Egri csillagok. Hiszen mind a honfoglalás kora, mind a tatátjárás, vagy a török idők a világtörténelmet formáló erők, események voltak. Ha a fenti, „felülmúlhatatlan” jelző némileg magyarázatot igényel, úgy ezt a spirituális távlatban jelölhetjük meg:
A három főalak, aki köré a korszak íródik, Jancsi, Margit és Ábris.
Jancsinak rengeteg dilemmát okoz, hogy egy királyi hercegnőnek miért kell rongyos ruhában járnia, megalázó munkát végeznie, böjtölnie, nélkülöznie, ciliciumot viselnie, véresre korbácsoltatni magát gyónások után és naphosszat zsolozsmázni. De Margit halálakor a Mária látomás, amelyben Margit Máriává lesz, szentségérzéssel tölti el. Fájdalmas és titokban tartott, viszonzatlan szerelme a királylány iránt nem válik sem beteges sóvárgássá, sem reménytelen hiábavalósággá, hanem „mag lesz a liliomhagymában.” Jelentős része Margit életének, hogy apjának a cseh királlyal kötött békeszerződésük egy passzusában a feltétel egy királyi házasság. Ennek értelmében Margitnak a cseh királyhoz kellene nőül mennie. Így Béla ki akarja venni őt a kolostorból, hogy Ottokárhoz adja. Margit ebbe természetesen nem megy bele. Végül Ottokár Kunigundát veszi feleségül, így béke lesz az ügyben. Még egy kérője akad Margitnak Anjou Károly személyében, aki végül a király István fiának Mária lányát veszi feleségül. Az ízes magyar beszéddel megírt történetben szépen rajzolódik ki, hogy St. Margit valóban a nemzet oltalmazója. Gárdonyi Géza a rá jellemző alapossággal mintegy évtizedeken keresztül tanulmányozta a Margitról szóló legendákat, majd 1906-ban egy év alatt összeállt benne a hiteles korrajz. Az őslegenda valószínűsíthetően Marcellus domonkos provinciálistól való, talán még halála évéből. De több legenda is íródott, például 1510-be Páskai Lea domonkos apáca tollából. Gárdonyi Géza abban is nagymester, miként lehet apró epizódokban, pillanatnyi felvillantásokban a legnagyobb esszenciákat megírni. Ilyen Jancsi „illatgyűjtése” és a liliomhagymák gondozása, amelyek által szerelmi Égi Liliomának hódol. Gárdonyi oly módon tud a fizikai szinten meg nem valósuló szerelmekről írni, hogy azok hitelessége átjárja az olvasót. Ilyen Emőke Attila iránti szerelme is a Láthatatlan emberben. Úgy tud írni titkokról, hogy azok titoksértés nélkül bukkannak elő. Talán ezt fejezi ki a könyv záró mondata:
|
||
![]() |
||
Gárdonyi Géza: A LÁMPÁS
„A LÁMPÁS ÉN VAGYOK: VILÁGÍTOK, UTAT MTATOK.” |
![]() |
|
Ez a 34 éves korában megírt rövid, de annál tömörebb történet valóban valamiféle "lámpásnak" mondható Gárdonyi Géza életművében. Mégpedig ama MAGASABB UJJMUTATÁS vonatkozásában, amellyel indít: azt írja, a főhős apja a SZENTLÉLEK, akinek a neve nincs bejegyezve a matrikulába. Vagyis születése egyfelől "baleset",, vörös hajú édesanyja pedig 18 éves korában meghalt. Gárdonyi Géza ebben a könyvében is egyéni sorson keresztül ad igen hű korrajzot.
Ez bizony a modern életben is hiánycikk.
|
||
![]() |
||
Jókai Mór: A SZERELEM BOLONDJAI
„NAGY ÚR AZ, AKI A VILÁG KÉRDÉSEIRE AZT TUDJA FELELNI: ÉN MAGAM!” |
![]() |
|
Jókai Mórt (1825-1904) inkább tarthatjuk a történetírás nagymesterének, mint romantikus mesemondónak. Mert élvezetes hangvétele, a mesterien felépített regények sorai mögött nem a látszatvilág meseszerűsége rajzolódik ki, hanem nagyon is megélt társadalmi tapasztalatok.
A Világosi család tragédiája híven összecseng a magyar ugar történettel: apja szélütést kap az ellehetetlenült helyzetben, anyja tehetetlen, Ilonkának süketnéma öccsét is gondoznia kell. Ilonka testesíti meg azt a nemes ideált, amelyet Jókai is képvisel ebben a szorongatott, kiegyezést megelőző időkben, mikor ú Tisza Kálmán párti volt, szemben deák Ferenccel, és legalább lélekben lojális maradt a nemességgel, amelyet a szabadságharc igen megingatott. |
||
![]() |
||
David Wilcock: AZ UNIVERZUM BIBLIÁJA
„A 25920 ÉVES CIKLUS VALÓBAN A SZINKRONICITÁS KULCSA, ÉS A KOZMIKUS ÓRA MOZGATÓJA. |
![]() |
|
A szinkronicitás valójában teljesen személyes élmény, és azokat nem is érinti, akik maguk is meg nem tapasztalták azt a bizonyos „éppen akkor-t”, hogy tudniillik egymással okozati kapcsolatban nem álló események egyidőben történnek meg. Például XII. Benedek pápa lemondásakor a villám becsapott a Vatikánba.
D. Wilcock nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy IDŐTLEN TUDÁST adjon olvasóinak a világegyetem összefüggésrendszeréről:
Elmondhatjuk, hogy egyedülálló információt kapunk könyvéből
Az úgynevezett Nagy Évkör, vagyis a Tavaszpont 25920 éves nagy ciklusa, amely a zodiákust megrajzolja, minden ősi civilizációban ismert volt. Olyan információk ezek, amelyeket beépítettek a piramisba, a Stone Hedge-be. A nyári és téli napéjegyenlőség ma is sok ember előtt tudott tény. A 12 jegy pedig, amelyeknek időtartama 2160 év, valójában az emberi lélektan enciklopédikus tudását jelképezik. A maják naptára szerint 2012. 12. 21-én lépünk át a Halak korszakból a Vízöntőbe, amely reményeink szerint újszerű spirituális ébredés lehetőségét adja majd az emberiségnek.
Képet kapunk a szovjet bolsevizmusról is, valamint az orosz Nikolai Morozov (1854- 1945) matematikus hét kötetes könyvéről, amelyben matematikai modellben ábrázolja a történelmi dinasztiákat:
Ez a történelmi kódfejtésnek egészen egyedülálló esete. Továbbviszi annak az ősi felismerésnek a gondolatát, hogy a történelem ismétli önmagát, vagy nincs új a Nap alatt. Érdemes elmélyedni ezekben a számkódokban most, a Vízöntő kor hajnalán.
|
||
![]() |
||
Frank McCourt: TANÁREMBER
„AMIKOR A TANÍTVÁNYAIMHOZ SZÓLOK? TULAJDONKÉPPEN SAJÁT MAGAMNAK BESZÉLEK. AMI KÖZÖS BENNÜNK AZ A SÜRGETŐ TÜRELMETLENSÉG. |
![]() |
|
Az Amerikában született, Írországban nevelkedő, majd Amerikába visszatérő, de magát írnek érző tanárember bevándorlókat tanít. Az olvasztótégely szakközépiskolában mindenféle náció megtalálható. Az összes földrészt reprezentáló gyermekgyűjtemény az élő angolt beszéli, a maga sajátságos, cifrán káromkodó stílusában. De valójában ezt a fajta viselkedést nem szabad valamiféle infantilis regressziónak tekinteni, hanem inkább bátor és tisztességes szembenézésnek a nehézségekkel, amelyeknek lényege, hogy semmi sem idegen tőle, ami emberi.
Ez a „feltámadás” Dublinból való visszatérése után következik be, amikor kreatív órák tartásával bízzák meg. Hatalmas népszerűségre tesz szert ezeken az órákon, ahol dolgozatokat irat a tanulókkal saját élményeikről, saját életükről. Alig győzi kijavítani és méltatni a dolgozatokat, de valójában írásbeli körutazást tesz az amerikai családok életében. Világosan kirajzolódik, hogy a nehéz helyetek szívhez szólóbb történeteket rejtenek magukban, mint a gondtalan jólétnek látszó, sokszor üres szívű emberek históriái. „Hé! McCourt! írnia kellene egy könyvet!” – kiáltja oda egy növendék. A humor és őszinteség mellett – amelyet a szerző úgy érint, hogy álarcát általában nem viseli – az ÖNTÖRVÉNYŰSÉG a legfontosabb momentum, amely kirajzolódik mind a tanár, mind a gyerekek mentalitásában. Ez igen fontos a mai világban, ahol sokan arról panaszkodnak, hogy nem tudnak „megfelelni” a vélt vagy valóságos kihívásoknak. |
||
![]() |
||
Kálmány Lajos: MAGYAR HITVILÁG
„MINDENT ÚGY NYOMTATTAM KI, |
![]() |
|
A nép ajkáról lejegyzett, legbecsesebbnek ítélt hagyománytöredékeket kapja kézbe az Olvasó a parasztpap, vagy paptudós előadásainak gyűjteményében. A közel negyven tanulmány híven tanúsítja Kálmány Lajos (1852-1919), a népköltészet kutató úttörő munkáját, amelyet a folkloristák is korszakalkotónak tartanak. Húszas évei elején kezdi meg gyűjtőmunkáját, káplán korában, a magyar nép szellemi hagyományait kutatja. Hányatott élete volt, néha összeférhetetlennek gondolták, sok helyen dolgozott, nem tudott sokáig egy helyen megmaradni. Elhagyatottan, nagy szegénységben halt meg. Az az iskolás gyerek talált rá, akitől az irkalapokat vette kéziratpapírnak. Halálának napja sem pontosan ismert, mert akkor már néhány napja elhunyt, amikor a fiú rátalált.
A csillagászati megfigyelések, hitek, képzetek, hiedelmek is szerteágazó nyomokat hagynak a népköltészetben. Kapcsolatuk van a munkával, olykor megszemélyesítik azokat, vagy istenként tisztelik, figyelik mozgásukat, „járásukat”, mintha lábuk lenne. A népdalok olyan dallamosak, hogy már olvasva is daloljuk azokat. Nem is lehet elkülöníteni, hogy a dallam szüli a szöveget, vagy a szöveg a dallamot. Például a „Megyen már a hajnalcsillag lefelé…” kezdetű dalt is azonnal énekeljük.
Szemmel verések és egyéb boszorkányságok is tarkítják a gazdag kínálatot. Dallamos rontóigéket szép számmal találhatunk a gyógyító, áldást hozó ráolvasok és rimánkodások mellett.
|
||
![]() |
||
Böjte Csaba: ZARÁNDOKLAT AZ ATYAI HÁZBA „UTUNK MAGA A TEREMTÉS, HISZEN ISTEN TÁRSAI VAGYUNK, TEREMTVE TEREMTŐDÜNK, SZÜLVE SZÜLETÜNK, ÉLETET ADVA ÉLÜNK, VILÁGUNKAT KIBONTAKOZTATVA ÖNMAGUNKAT BONTAKOZTATJUK KI AZ ÖRÖK ÉLETRE.” |
![]() |
|
Gyönyörű kivitelezésben olvashatjuk Böjte atya útravalóját a Helikon kiadásában. Az útravaló a létezés öröméről, az önismeretről, életfeladatunk vállalásáról, a szeretettel és szeretetben való munkálkodásról szól. Szerkesztésében a kép a szöveg mellett minden oldalon. A képek pedig a Tolna megyei Kakasdi Faluház mennyezetkazettái, megannyi mandala, tulipános motívumokkal, a virágszálak karcsú hajladozásaival, dinamikusan megszólító erejűek. Nem lehet letenni a könyvet, illetve újból és újból elő kell venni, annyira olvastatja magát.
Ez a mai ifjúságnál sajnálatosan tapasztalható belső üresség, amelyet nyegle ténfergéssel próbál kompenzálni, rejteni. A felszínes beszéd, a testet-lelket felőrlő parttalan bulizás is a tiszta öröm hiányáról árulkodik. Elkülöníti az egészséges derűt, a jókedvet a harsány feltűnésködétől. Mint írja, a vidámság a mindennapi lelki viseletünk. JÓNAK LENNI JÓ!
|
||
![]() |
||
Simándi Ágnes: IDŐKOPORSÓ
„CSAK HÁT A FÉLELEM”.
|
![]() |
|
A versek lélektörténések, képek, amelyeket nem lehet másként elmondani, csak a versek tördelt soraiban. Ily módon a legszubjektívebb műfaj, de egyben a legobjektívebb is, hiszen bármelyik lélekből felmerülhet az a kép, vagy előhívhat töredéket, emléknyomokat.
A záróakkord angyali érintést kér:
"A szeretetnek egyetlen forgatókönyve van: önmaga" – olvashatjuk az egyik zárójeles odavetettségben. A recenzens ezt tette: 61 ÉV
|
||
![]() |
||
Arany János : BUDA HALÁLA
|
![]() |
|
A szabadságharcot követő és a kiegyezést megelőző időkben a mélyen magyar érzésű költőkben is írókban reneszánszát élte a magyar identitás keresése. Talán nem tévedünk, ha Arany János Buda haláláról szóló epikai költeményét is a korszellem szülöttének lájuk. Műve kapott hideget, meleget: az Akadémia Nádasdy-díjjal tüntette ki, de a Pesti Hírlap 1864-ben megjelent egyik számában névtelen kritikus elmarasztalás. "semmi művészi értékkel nem bíró" írásnak bélyegezte. Az érzékeny költőt a támadások megbántották, de a 12 részes mű ihletének lendülete átjön a sorokon és visszaviszi olvasóját a hun birodalom idejébe, a sajnálatos testvérgyilkosságig, amely bizonyára fontos drámai esemény történelmünkben.
Ezt követően Attilát környékezi meg, de Attila átlát az áskálódásán. Először nagy haraggal lehordja, majd megbocsát neki. Hadgyakorlatot tart, és a véres kardot körbehordoztatja az országban.
Attila álmot lát: derekát kard övezi. Összeülnek a papok, jósok, álomfejtők, öregek, megfejteni az álmot, amelyben Aétius Flavius (390-454), a nyugatrómai birodalom hadvezére is felbukkan, aki 45-ben, a catalaunumi csatában legyőzte Attilát. Torda megfejti az álmot:
Ezekben a pillanatokban megjelenik Bulcsú a pásztorfiúval, aki a mezőn megtalálta a kardot.
|
||
![]() |
||
Tarbay Ede: ÉJSZAKAI HALÁSZAT
URAM, SZAVAKBÓL KERESZTET ÁLLÍTOK. |
![]() |
|
A jól ismert költő, műfordító, dramaturg Tarbay Ede (1932) 11 év költői halászatát gyűjtötte egybe kötetébe, időrendi sorrendet követve. Különleges költői arculat rajzolódik ki:
Tudjuk, hogy a „poéta nascitur”, vagyis, aki annak születik, az elköteleződik a képeknek, színeknek, hangulatoknak, a pillanatok üzeneteinek, rímeknek, a sorokba tördelt gondolatoknak, azaz „verseket merít a merítőhálóból”. Egyszóval: ihletett ember.
Igen, a költészet a VALÓSÁG másik oldaláról való, a láthatatlan, a megfoghatatlan, a kiszámíthatatlan szférából, amellyel az alkotás, a művészet köt össze bennünket. Az ember – a költő és olvasó egyaránt – hol semminek, hol mindennek érzi magát egy pillanat nyomtalan eltűnésében, vagy hatalmas felmagasztosulásában, ha egy ünnep, emlék, kép elkapja, betölti, vagy leköti. Márpedig ez történik velünk, bárhol felütjük Tarbay Ede kötetét, a remekbeszabott képek és sorok olvasnak bennünket, megszólító erejűek. Lélegzetelállító sorait sok csokorba lehetne összekötni, amelyek valahonnan a lélek mélyből bukkannak elő, de azt is mondhatjuk, hogy az egyetemes emberiség emlékezetének kútjából hívta elő, merítette. A nyomkeresésben például:
Tisztelettel kell gondolnunk a költészet Nessus ingére, a szenvedéskohóra, amely lényege és feltétele a szárnyalásnak. Egy-egy sor, kép, metafora valósággal őrzi azt az átalakulást, hogy miként lesz egy borús hangulatból, mély őrlődésből, belső tépelődésből vers. Az olvasót magát is elragadja ez az átalakulási folyamat. Ő is megfinomodik, átlényegül, légiessé válik. Még a komorabb hangvételű versek olvasása is szépséggel és örömmel tölti fel az olvasót, mintha egy pohár óbort fogyasztanánk, miként azt egyik versében olvashatjuk: „merítek jót a jóból”. A pálinkavidámság is elkaphatja az embert, mint a Tillárom vers örökíti meg a tüzes ital vért melegítő és mellet cirógató átforrósítását.
De egyben felülnézetből is lát mindent, szállongó búcsúban, „világra tágult ablakokban.”
|
||
![]() |
||
Manuel Palacios Villavicencio: BETILTOTT AMERIKA
„ECUADOR SOK TITKOT REJT, AZ ŐSRÉGI BARLANGOKTÓL, JÁRATOKTÓL, TEMPLOMI MŰTÁRGYAKTÓL KEZDVE AZ ŐSIDŐK MÉLYÉN ELDUGOTT RÉGI FELJEGYZÉSEKIG.” |
![]() |
|
Az ecuadori szerző 20 éve kutatja az Andok alatti barlangrendszert és az ott található maradványokat, tárgyakat, kőbe és fémbe vésett írásokat. Ezt a Tavos-barlangot, mád szavakkal a táltosok barlangját egyesek természetes geológiai képződménynek, mások emberi kéz által alakított járatoknak vélik. A kutatás messzi időbe nyúlik vissza, az Atlantisz előtti civilizációt vizsgálja, mintegy 12 000 évvel ezelőtti korok magas kultúráját, azt a KEZDETET, amelyből a szerző feltételezése szerint minden nyelv és műveltség kihajtott, elágazott. Kötődik a helyhez is az üzenetek, szellemi impulzusok megfejtése, őrzése, a hivatalos régészet más bizonyítékokkal és metódusokkal operál. Innen a cím: a „betiltott Amerika”, hogy tudniillik a hivatalos történetírás ezeket a kutatásokat dilettanciának ítéli. Sajnálatos tény, hogy a szavak igazi értelme és az Amerikában fellelhető ősrégi kultúrák valódi eredetét az ú.n. hivatalos történelemírás gátolja, hogy a konfrontációt elkerülje. |
||
![]() |
||
Böjte Csaba: PÁRBESZÉD A VÉGTELENNEL
"ÉN CSAK SZERETNÉK OLYAN LEENI, MINT EGY NAGY FA: JÖNNEK AZ ÉG MADARAI, RÁSZÁLLNAK, VAN, AKI FÉSZKET ÉPÍT RAJTA, VAN, AMELYIK CSAK LETOJJA, ÉS TOVÁBB REPÜL . ISTENNEK LEGYEN HÁLA EZÉRT!" |
![]() |
|
Akik hallották Csaba testvér (1959) előadásait, olvasták írásait, vagy részt vettek miséjén, érezhették, hogy nem beszél el a fejük felett, nem döngöli őket sárba bűneik miatt és nem kesereg meddő sopánkodással a világ problémái felett, hanem megérintődnek egy-egy gondolattól, énektől, lendületet kap hitük, érlelődnek meglátásaik, élményeik, egyszóval örömmel töltődnek fel, továbblépésre nyílik lehetőségük. Ez a papi elhivatottság szinte az atya védjegyének mondható, sőt, önzetlenségében szinte felülmúlhatatlan, iránytűje pedig az az emberség, amely nem riad vissza a fonák helyzetektől, mivel jól tudja, hogy a dolgoknak van színük és visszájuk, és mi emberek is az Ég és Föld között éljük az életünket. Folyton arról tesz tanúbizonyságot, hogy Isten nem elvont fogalom, vagy elérhetetlen magasságokban élő valaki, hanem maga a közöttünk élő szeretet, igazság, valóság. Ez bizony új hangvétel az igehirdetésekben. Csakúgy, mint a JÓNAK LENNI JÓ alapítványa, amelyre egyre többen figyelnek fel világszerte. Hiszen a szeretet végtelen távlatokban működik a világban, nem törvények szabályozzák.
|
||
![]() |
||
Jean Liedloff: AZ ELVESZETT BOLDOGSÁG NYOMÁBAN
„A BOLDOGSÁG NEM ELÉRENDŐ CÉL, |
![]() |
|
A pszichológusnő szerző a hetvenes években közel három esztendőt töltött Venezuela dzsungeljeiben, amely gyökeres változásokat idézett elő gondolkodásában, életérzésében. Egyfelől a dzsungel ökoszisztémája, amely az intenzív rendezettséget, helyénvalóságát sugározta, másfelől a jekána indiánok lénye és élete, amely teljesen valószerűtlennek tűnt. Mint írja, az volt valószerűtlen, hogy boldogok voltak. Semmiféle jelét nem hordozták a boldogtalanságnak, amely a civilizált, írástudó emberekről egyáltalán nem állítható, hiszen állandó elégedetlenségek, nyugtalanság, depresszió, bűntudat, szorongás jellemez bennünket. Tapasztalatainkból előítéleteket kovácsolunk, és félelmeket, rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, mint valamiféle börtönben.
Ezek az aberrációk már-már tragikus méretűek.
|
Wass Albert: ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET!
„MINDENKINEK VAN EGY CSILLAGA, CSAKHOGY AZT A CSILLAGOT NEM AZ ÉGEN KELL KERESNI, GYERMEK, HANEM A SZÍVEDBEN.” |
![]() |
|
Gróf Wass Albert (1908-1998.) hosszú és igen termékeny életének két, a 40-es években írt darabját olvashatjuk a fenti kötetben. A „Jönnek” még az emigráció előtt íródott, az „Adjátok vissza a hegyeimet” már Münchenben, 1948-49-ben. Az első napló, a második visszaemlékezés a gyermekkori évekre. Mélyen szívbemarkoló írásokról van szó az erdélyi székely tollából, aki maga is a csüggedés ellen tesz tanúbizonyságot betűvetéseivel. Adódik, hogy idézzük Hamvas Béla „öt géniuszából” az Erdély archetípusáról írottakat:
Mindezt kiegészíthetjük azzal, hogy Erdély műfaja a BALLADA:
Nos, a „Jönnek” a két világháború közötti időszak „politikától megbolondított” embereinek kálváriáiról szól, a háborúról, amely területeket, népeket elszakít egymástól, ezáltal „kóborló farkas sors vár az emberekre az emberi rengetegben.” Beszédes az utalás az író hét fegyverére, amelyek közül egyet a prefektus elkér, amikor azokat visszaszolgáltatja. Mert a Romániához csatolás éveiben a magyaroknak nem volt fegyverviselési engedélyük. Egyiket sem tudta odaadni, mert mindegyikhez élénk történet fűződött. Végül a vadőr tanácsára egy régi csőszpuskát ad a prefektusnak. Szívbemarkoló a 22 évig való várakozás, hogy Erdély újra magyar föld legyen, ahol nem a történelem marionett figuráiként kell a magyarságnak élnie, vagy űzött vadként.
Mélyértelmű Wass Albert eltűnődése az EGY SZEM BÚZÁRÓL, az örmény molnárral való beszélgetés kapcsán, aki azt mondja, ő nem ért a politikához, csak a búzához:
„Elfogott egy különös érzés elmenőben: hátha én vagyok az az egy szem búza” – írja.
|
||
![]() |
||
Fa Nándor: MAGAD URAM
„SZERETEM A MARKÁNS TERMÉSZETI JELENSÉGEKET.” |
![]() |
|
Ebben az identitásuk |